Fiúk a klubból - fény derült a párttitkokra

A Szeretem Magyarországot Klub, valamint a Majtényi László volt adatvédelmi biztos nevével fémjelzett Eötvös Károly Közpolitikai Intézet tegnap a budapesti Clark Ádám téren, a nullás kilométerkőnél állt elő egy nem meglepő, ám bizonyítható állítással: a pártok jelentősen túllépték törvényes kampánykeretüket - írja a Népszabadság.

A klub tagjai (köztük Bródy János zeneszerző, Czeizel Endre genetikus, ef Zámbó Öcsi zenész, Geszti Péter szövegíró, Jaksity György, a Concorde Értékpapír Rt. igazgatója, Pesty László újságíró és Sztevanovity Zorán előadóművész) nem azt kifogásolják, hogy a pártok túl sokat költenek - csak azt, hogy az egyébként abszurd pártfinanszírozási szabályok megszegésével teszik ezt.

A pártfinanszírozásban a rendszerváltás óta űzött kreatív könyvelés jelenségére az Állami Számvevőszék eddig minden választás után felhívta a figyelmet, az elszámolások szigorításával érdemben azonban csak most kezdtek foglalkozni a döntéshozók - írja a Magyar Hírlap. Bár a kormány épp a héten tárgyalni kezdett előterjesztése mindenképpen előrelépés lenne a korábbiakhoz képest, a tervezet még mindig számos kiskaput hagy a trükközőknek. Például azzal, hogy nem definiálja pontosan a kampányidőszak kezdetét, a hivatalos - ellenőrizhető - "költési szezont" így továbbra is a választás kiírásától kell számítani, noha a pártok legtöbbször már előző évben népszerűsíteni kezdik magukat. Ebből is adódhat többek között az a nagyságrendnyi különbség, amely a pártok Magyar Közlönyben közzétett kampányelszámolása és a valódi költéseik között mutatható ki négyévente.

A pártonként elkölthető 386 milliós keretet a szervezetek papíron eddig annak ellenére sem lépték túl, hogy az 1997-ben megállapított összegből már akkor sem futotta hathatós kampányra. Az idei voksolás annyiban hozott újat a szépített bevallásokban, hogy a hihetőség kedvéért néhány millióval mindkét nagy párt túlköltötte magát.

Az így kijövő négyszázmillió forint azonban még ennek ellenére is irreális. Pláne, ha figyelembe vesszük, hogy a bevallásokban szereplő összegek elvileg a kampány teljes kiadásait is tartalmazzák, míg a médiafigyelő cégek által nyilvánosságra hozott, nagyságrenddel magasabb "valódi" összegekben ezek nincsenek is benne.

A klub január elsejétől április 30-ig vizsgálta a pártok médiaköltéseit. A listaárakat a sajtóorgánumokra jellemző piaci kedvezmény átlagával korrigálták. E szerint a pártok a listaár felét - az MSZP nettó 1 milliárd 58 millió, a Fidesz 912,5 millió, az SZDSZ 360 millió, az MDF pedig 304 millió forintot - költötték reklámra. Nettó áron a Fidesz költötte a legtöbbet köztéri hirdetésekre: a 912 millió 75 százalékát. Az írott sajtó az MSZP, illetve az MDF számára volt a legkedveltebb eszköz (40 százalék), míg az internetes hirdetések az SZDSZ-nél képviselték a legnagyobb arányt (13 százalék).

A teljes költségük legalább a médiaköltések duplája, vagyis a két nagy pártnál két-kétmilliárd lehet - állította Somlói Zsolt, a MindShare médiaügynökség igazgatója. Bár a reklámok gyártásáról, a szórólapok nyomtatásáról, a rendezvények megszervezéséről nincs megbízható adat, Somlói húszéves szakmai tapasztalatára hivatkozva állítja: még a kétszeres szorzó is optimista becslés. "Egy mobilszolgáltató imázsváltása hétmilliárdot kóstált - miért gondolja bárki, hogy egy jóval fontosabb kampány kihozható ennek a töredékéből?" - nyilatkozta Somlói. A klub új törvényt sürget, amely "megakadályozza a politikai elit felvásárlását