Így kezelheti az ország hatékonyan a válságot? Megérkeztek a javaslatok

Az IVSZ közleményében ki is fejti javaslatait:

1. Likviditás

A válság által sújtott cégeknek a rendelés-állomány csökkenése már rövidtávon is pénzügyi problémákat okoz, ezért a vállalkozások likviditási helyzetének azonnali javítását javasoljuk például 

• az uniós finanszírozású pályázatok és az állami projektek kifizetéseinek (előlegek és támogatások) azonnali folyósításával és a pályázati adminisztráció radikális csökkentésével;
• az utófinanszírozású projektek átalakításával, előleg igénybe vételének lehetővé tételével;
• a futó és tervezett beszerzések felgyorsításával, egyszerű és átlátható értékelési szempontok alkalmazásával;
• a maradványpénzek és az árfolyam-nyereség mielőbbi visszaforgatásával a legnagyobb hatékonyságú meglévő és új konstrukciókba, magas arányú előlegek biztosítása mellett;
• a közvetlen európai uniós forrásokhoz való hozzáférés segítésével.

2. Felnőttképzés

A válság miatti kényszerű munkakörülmények, leállások lehetőséget teremtenek a munkavállalók online formában történő képzésére, ami gyorsíthatja a válságot követő helyreállítást, sőt lehetőséget teremt hatékonyabb technológiák alkalmazására. Azok számára, akik el is veszítik az állásukat szintén a képzéssel megszerezhető többlettudás adhatja az újrakezdés jobb esélyeit gyorsabb elhelyezkedéssel és magasabb várható keresettel. A 70/2020. (III. 26.) Kormányrendelet elhárította ugyan a távoktatás formájában nyújtott felnőttképzés útjában álló adminisztratív akadályok többségét, ám a képzéseken való tömeges részvételt az anyagi erőforrások, a motiváció és a digitális kompetenciák hiánya is korlátozza. Különösen az állásukat elveszítők számára jelent kihívást a megélhetés és a képzésben való részvétel költségeinek előteremtése, amelyre esetükben a hitel nem megoldás.

Javasoljuk az anyagi természetű korlátozó tényezők csökkentése érdekében

• képzési támogatási voucher bevezetését munkaadóknak munkavállalóknak, és munkanélkülieknek, amelyet minősített képzési programokon való részvételre fordíthatnának (a minősítési/akkreditációs rendszert úgy javasoljuk kialakítani, hogy a lehető legtöbb képző intézmény részt vehessen a programban);
• a diákhitel kiterjesztését a felnőttkori tanulásra, különös tekintettel a digitális kompetenciák, illetve az informatikai szakmák elsajátítására;
• a Szakképzési hozzájárulás részleges vagy teljes kiváltása egy "Technológiaváltó hozzájárulással", amely nagyobb mozgásteret adna a vállalkozásoknak alkalmazottaik digitális képzésében.

A motivációs gátak csökkentése érdekében javasoljuk társadalmi szemléletformáló kampány indítását az egész életen át tartó tanulás fontosságának tudatosítására, a képzéseken való részvétel népszerűsítésére és a digitális alapkompetencia hatékony fejlesztése érdekében tömeges programok indítását a meglévő hálózatok (pl. DJP Mentorok), illetve a felhasználók által ismert és kedvelt csatornák (pl. közösségi média felületek, videó-megosztók) bevonásával.

3. Digitalizáció

A digitalizáció meghatározó a gazdaság újraindításában, és a jelenlegi válsághelyzet történelmi lehetőséget biztosít a magyar nemzetgazdaság technológia-vezérelt fejlődési pályára állítására. A gazdaság digitalizálásában rejlő növekedési potenciál hatékony kihasználása érdekében javasoljuk:

• állami finanszírozású, egyszerűsített pályázati konstrukcióban megvalósítható ágazat-specifikus digitalizációs projektek azonnali elindítását például az egészségiparban, agráriumban, feldolgozóiparban (szoftverfejlesztés vezérelt projektek, nem hardver beszerzés);
• a mikrovállalkozások és kkv-k digitális felkészültségének javítását valamennyi ágazatban a digitalizációt támogató egyszerűsített pályázati konstrukciókkal, a vállalkozások közötti elektronikus adatcsere és e-kereskedelmi megoldások támogatásával.