Dúl a magyar barkácsháború: az OBI keményen odacsapott, de súlyos leépítések is voltak

A magyar barkácsáruház-piac három meghatározó szereplője – a Praktiker, az OBI és a Bauhaus – 2024-ben is stabilan hozta a korábbi forgalmat, ugyanakkor a részletes pénzügyi beszámolók alapján érdekes különbségek mutatkoznak az egyes láncok gazdálkodásában.

A nettó árbevétel szinte mindenkinél stagnált, viszont az eredménytermelő képességben és a munkaerő-gazdálkodásban markáns eltolódások történtek.

Stabil piac, minimális mozgások

A három szereplő közül továbbra is az OBI uralja a mezőnyt: 2024-ben 146,96 milliárd forint belföldi értékesítési árbevételt ért el, ami alig haladta meg az előző évi 146,70 milliárdot – gyakorlatilag stagnálás. Hasonló trend látható a Praktikernél is: 85,92 milliárd forintról 88,11 milliárdra nőtt a forgalom (+2,6%), míg a Bauhaus kis mértékű visszaesést mutatott (36,02 milliárd → 35,97 milliárd forint, azaz –0,16%).

Rapszodikus nyereségek 2024-ben

Bár az árbevétel fronton egyik szereplő sem bukott nagyot, az adózott eredmény tekintetében már nagyon különböző képet mutatnak:

• A Praktiker 2023-ban még 1,43 milliárd forint nyereséget realizált, ez azonban 2024-ben 519 millióra csökkent – több mint 63 százalékos visszaesés, miközben az árbevétel nőtt.
• Ezzel szemben az OBI meg tudta őrizni eredményességét: az adózott profit 13,64 milliárdról 14,25 milliárdra emelkedett, ami közel 4,5 százalékos növekedés – minden bizonnyal erős költségkontroll vagy hatékonyabb működés eredményeként.
• A Bauhaus is némi visszaesést mutatott: 288 millióról 246 millió forintra csökkent az adózott eredménye, ami 14,7 százalékos mínuszt jelent.

Emelkedő bérköltségek, csökkenő állomány

Mindhárom cég esetében igaz, hogy 2024-ben magasabb bérköltséggel dolgoztak, kevesebb alkalmazott mellett:

• A Praktiker bérköltsége 8,7 milliárdról 9,6 milliárd forintra nőtt (+9,7%), miközben a létszám 1443 főről 1398 főre csökkent. Ez azt jelenti, hogy kevesebb dolgozóval, de drágábban dolgoztak – vélhetően a bérinfláció és az emelkedő minimálbér miatt.
• Az OBI is hasonló pályát futott be: 12,08 milliárdos bérköltségük 12,57 milliárdra nőtt (+4%), miközben a létszám 1989 főről 1762 főre csökkent, azaz 227 fős létszámleépítés mellett is nőtt a bérteher.
• A Bauhaus esetében 3,3 milliárd forintról 3,4 milliárd forintra nőtt a bérköltség (+3,4%), a létszám pedig 433 főről 404 főre csökkent.

Költségszerkezet és termelékenység

A Praktiker eredményének csökkenése különösen szembetűnő annak fényében, hogy az árbevétele nőtt, a dolgozók száma pedig csökkent. Ez arra utalhat, hogy a költségoldalon – például anyagköltség, logisztika vagy egyéb működési költségek – jelentős nyomás nehezedett a cégre.

A bérköltség emelkedése önmagában nem magyarázza a profit harmadolódását, így valószínűleg külső gazdasági tényezők vagy belső hatékonysági problémák is szerepet játszhattak. Hasonló tendenciák játszódhattak le a Bauhausnál is, igaz, ott jóval kisebb mértékben csökkent az adózott eredmény.

Az OBI ezzel szemben úgy tudta növelni eredményét, hogy alig változott az árbevétele, tehát valószínűleg javult az árrés vagy optimalizálták a működést.

Erőből tartják a frontot a barkácsok, de milyen áron?

A barkácsáruház-piac szereplői 2024-ben is hozták a számokat, de egyre drágább fenntartani a működést – mind a bérköltségek, mind a gazdasági környezet miatt. A nyereségesség megtartása vagy növelése egyre inkább hatékonysági kérdéssé válik, amit az OBI példája jól mutat.

A Praktiker, de a Bauhaus esete is viszont figyelmeztető: még stabil bevételek mellett is jelentősen megcsappanhat a profit, ha a háttérben nem megfelelő a költségstruktúra. A munkaerő terén látható visszaesés pedig arra utal, hogy a szektor erőteljes racionalizálásba kezdett – kérdés, meddig lehet ezt tovább fokozni.