Kemény döntést hozott a Lidl: befejezik a gyártást, 2025-ig elhagyják az országot

A Lidl azt tervezi, hogy 2025-ig fokozatosan kivonja ruházati termékeinek gyártását Mianmarból az országban egyre súlyosbodó emberi jogi visszaélések miatt - írja a sourcingjournal. A döntés a felelős kivonulási stratégia része, mivel a vállalat igyekszik betartani a szociális normákat az ellátási láncában, és befolyását a pozitív változások érdekében felhasználni.

A német tulajdonú vállalat a lépésről egy vizsgálat után döntött, amely egy állítólagosan "környezetbarát", 8,99 eurós (3400 forintos) árú ruha útját vezetett vissza Mianmarba, ahol 2021 februárja óta katonai diktatúra van. Az elmúlt két évben az ország egyre nagyobb káoszba és erőszakba süllyedt. Egy foglyokat segítő egyesület szerint a junta több mint 4250 civilt ölt meg és közel 25 600 embert tartóztatott le. A munkajogok gyakorlatilag eltűntek az olyan fokozódó emberi jogi visszaélések miatt, mint a bérlopás, az egyesülési szabadsággal kapcsolatos támadások, a zaklatás és a tisztességtelen elbocsátások.

2022 szeptemberében az Etikus Kereskedelmi Kezdeményezés nevű szervezet, amelynek tagja a Lidl is, közzétett egy jelentést, amely hiteles bizonyítékokat szolgáltatott a mianmari kényszermunkáról és kizsákmányolásról. A jelentés megállapította, hogy az ottani gyárak nem tartják be az ETI alapkódexének a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményein alapuló szabványait.

Az állásfoglalást követően több ismert vállalat is bejelentette, hogy kivonul Mianmarból, köztük az Aldi South, a C&A, a Mango, a Primark, a Tesco, a Marks & Spencer, az Uniqlo tulajdonosa, a Fast Retailing, a Muji anyavállalata, a Ryohin Keikaku, a Zara anyacége, az Inditex és a H&M Group.

A folyamatosan felröppenő hírek ellenére a Lidl novemberig fenntartotta a kapcsolatot 30 burmai beszállítójával. Arra hivatkoztak, hogy az Alliance for Sustainable Textile (Szövetség a Fenntartható Textiliparért) által készített jelentésben a Lidl kijelentette, hogy kötelezettséget vállalt arra, hogy nem vonja vissza egyetlen megrendelését sem Mianmarból.

A boltlánccal szerződésben álló gyárak dolgozói nem megfelelő bérekről, fenyegetésekről, megfélemlítésről, valamint a vezetőség és a hadsereg közötti összejátszásról számoltak be. Mint németországi székhelyű nagyvállalat, a német ellátási láncról szóló törvény hatálya alá tartozik, ez pedig kötelezi a legalább 3000 alkalmazottal rendelkező vállalatokat, hogy biztosítsák, hogy globális működésük során ne történjenek emberi jogi és környezetvédelmi jogsértések.

A Lidl nem erősítette meg, hogy a vizsgálat befolyásolta-e a Mianmarból való kivonulásra vonatkozó döntését. A vállalat kijelentette, hogy továbbra is aktívan tevékenykedik az országban, hogy a helyi munka- és életkörülmények javuljanak. A kritikusok szerint a Mianmarban működő vállalatok legitimálják a juntát, miközben hozzájárulnak annak finanszírozásához. Mások attól tartanak, hogy a világmárkák tömeges elvándorlása gyárbezárásokhoz vezethet, és tovább veszélyeztetheti a megélhetést.

A Lidl ugyanakkor megjegyezte, hogy a mianmari politikai helyzet romlása egyre nehezebbé teszi az emberi jogi átvilágításokat. Az IndustriALL Global Unionnal folytatott megbeszéléseket követően, amely felelős divesztálási keretrendszert dolgozott ki, a Lidl úgy döntött, hogy kivonul az országból. A Lidl a kivonulásáig a közel 12 000 üzletében továbbra is fokozott vállalati átvilágítási intézkedéseket hajt végre.

A cég hangsúlyozta elkötelezettségét az emberi jogok, a tisztességes bérezés és a biztonságos munkakörülmények megerősítése és tiszteletben tartása mellett az ENSZ Üzleti és emberi jogi irányelveinek keretein belül. Hozzátették, hogy a Lidl a 2025-ig történő fokozatos kivonulás után is figyelemmel kíséri a mianmari helyzetet, és újraértékeli, ha a politikai helyzetben változások következnek be.