Meddig bírják még a magyar vállalkozások? Tragikus helyzet állt elő az infláció miatt

Nem lógnak ki jelentősen a magyar vállalatok az európai átlagból abból a szempontból, hogyan érintették őket az elmúlt év világgazdasági nehézségei – többek között ez derül ki az Intrum követeléskezelő Európai Fizetési Jelentéséből (European Payment Report – EPR). A felmérésen több mint 10 ezer cégvezetőt kérdeztek meg 29 országban a vállalatok pénzügyi helyzetéről és általános hangulatukról 2023 első negyedévében.

A magas infláció Európa-szerte arra kényszeríti a vállalkozásokat, hogy a növekedés rovására a költségcsökkentést részesítsék előnyben. A növekvő árak és a magas hitelkamatok felemésztik a vállalatok profitját, és az általános likviditáshiány az ellátási láncokat is megterheli.

Az európai cégvezetők közel fele (48 százalék) azt mondta, vállalatuk anyagilag rosszabb helyzetben van, mint egy éve. A legrosszabb helyzetbe a három balti állam, valamint Horvátország vállalkozásai kerültek, ebben a négy országban válaszadók több mint 55 százaléka számolt be romlásról. Ugyanezekben az országokban az európai átlagnál kevesebb vállalat örülhetett növekedésnek az elmúlt évhez képest. A spektrum másik végén Írországot és Belgiumot találjuk, mindkét államban növekedésről számolt be a vállalatok többsége.

Magyarország az európai középmezőnyben található: a válaszadók 51 százaléka mondta azt, hogy rosszabb pénzügyi helyzetbe került cégük, mint egy éve. A növekedés szempontjából viszont sereghajtók vagyunk: csupán 22 százalék számolt be cégük helyzetének javulásáról.

A cégvezetők többsége Európa-szerte a magas inflációt nevezi meg a legnagyobb kihívásként. Közel ugyanannyian panaszkodnak a magas kamatszintre, amely szintén megnehezíti, hogy ügyfeleik időben fizethessenek. Továbbra is sokan panaszkodnak emellett az ellátási láncok elakadására, bár a helyzet már nem annyira súlyos, mint a COVID-járvány alatt.

Az ellátási láncok problémáit ma nem a nemzetközi kereskedelem akadozása okozza, hanem ez főként az infláció és a romló fizetőképesség hatása. A csökkenő fizetőképesség miatt lánctartozások alakulhatnak ki, a későn kifizetett beszállítók pedig nem tudják időben teljesíteni a megrendeléseiket.

– mondta Üveges Judit, az Intrum Értékesítési Igazgatója.

Tavaly az orosz-ukrán háború kitörése miatt az euroövezetben történelmi csúcsot döntött az inflációs ráta (8,4 százalék). A magas infláció mögött akkor főként a növekvő energiaárak álltak, ahogy több ország is az orosz energia elhagyása mellett döntött. Az Európai Központi Bank 2023-ra 2 százalékos inflációs célt tűzött ki, azonban a válaszadók kevesebb, mint harmada bízik csak abban, hogy ezt még idén el lehet érni. A magyar válaszadók nem sokkal pesszimistábbak az átlagnál, többségük szerint két éven belül számíthatunk jelentős mértékű infláció csökkenésre.

A világpiaci energiaárak az idei év elején jelentősen csökkentek, így valóban fordulat állhat be az európai inflációban

– mondta Üveges Judit. „Magyarország helyzetét nehezíti függőségektől terhelt energiapolitikája és a régiós szinten magasnak számító kereskedelmi deficit és államháztartási hiány. Ezek együttesen szintén hozzájárulhatnak a tartósan magas inflációs szinthez.”

A magas energiaárak pozitív mellékhatása, hogy a vállalkozások tavaly jelentős erőfeszítéseket tettek az energiafelhasználás csökkentésére. A magyar válaszadók 55 százaléka lépéseket tett az energiatakarékosság érdekében. Több mint felük a jövőben is alacsonyan tervezi tartani energia-felhasználását a környezetvédelmi és energiahatékonysági szempontok miatt.

Az energiafogyasztás mérséklése mellett a vállalatok leginkább azzal tudnak javítani pénzügyeiken, ha hatékonyabban kezelik kintlévőségeiket. Felmérésünk alapján ma a magyar vállalatok évente átlagosan 75 napot töltenek a késedelmes fizetések behajtásával: ezt a több mint kéthavi munkaidőt jövedelemtermelő főtevékenységükre lehetne fordítani, ha szakértő követeléskezelőt vonnának be a belső folyamataik kiegészítésére. A kifizetetlen számlák határidőn belüli teljesítése több tőkéhez juttathatná a vállalatokat, lehetővé téve számukra, hogy új vállalkozásokba fektessenek be, fejlesszék alaptevékenységüket és új piacokra lépjenek be

– tette hozzá Üveges Judit.