Nagy változás élesedett Magyarországon: rengeteg embert érint, sok pénzről van szó

A Széchenyi Kártya Programmal kapcsolatos intézkedésekről szóló 2022. október 24-én közzétett 1511/2022. számú kormányhatározatot módosították egy három soros kormányhatározattal - fedezte fel a Bankmonitor. Ennek értelmében az őszi határozatban egyetlen szövegrész változik: a „2023. I. félévére” helyére a „2023. évre” szöveg került.

Lévén a módosított dátum a Széchenyi Kártya Programhoz kapcsolódó konstrukciók kamat-, kezelési költség és kezességi díjtámogatás finanszírozásához szükséges 2023. évi költségvetési forrásigény biztosításáról rendelkezik, jó eséllyel számíthatunk az elsősorban mikro-, kis- és középvállalkozások számára elérhető kedvezményes hitelprogram meghosszabbítására a második félévre vonatkozóan. Ez egyébként egybecsengene a korábbi témában elhangzó nyilatkozatokkal.

A Széchenyi Kártya Program konstrukcióit és azok feltételeit az elmúlt időszakban folyamatosan (félévente) igazították a piaci környezet változásaihoz azzal a céllal, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások forrással történő ellátása az igényeikhez és a piaci lehetőségekhez mérten optimális legyen. A most futó Széchenyi Kártya Program MAX+ konstrukciókat 2023. június 30-áig hirdették meg.

A kormányhatározat módosításából azonban még nem lehet egyértelműen arra számítani, hogy a program júliustól változatlan feltételekkel folytatódik. Egyelőre nincs hír arról, hogy megmaradnak-e a most elérhető konstrukciók, illetve módosulnak-e azok feltételei, például a kamatozás, az igényelhető hitel összege, a futamidő vagy a támogatás mértéke.

A programban elérhető konstrukciók kamata az elmúlt két évben folyamatosan emelkedett: az induló nulla, illetve ahhoz közelítő fix kamathoz képest jelenleg a kamat mértéke minden hitelcél esetében évi fix 5 százalék. Ez azonban még így is rendkívül kedvező, hiszen időközben a piaci környezet is számottevően romlott.

A kamat emelkedésével párhuzamosan csökkent az egyes hitelcélok esetén igényelhető hitelösszeg is. A finanszírozható beruházási hitelcélok pedig szűkültek: elsősorban az energiahatékonyság-javítási, illetve zöld célok került előtérbe. Az év eddig eltelt részét azonban a Bankmonitor szakértői szerint nem jellemezték olyan gazdasági folyamatok, amelyek a meglévő feltételek érdemi módosítását indokolnák.