14 °C Budapest
Csodafegyverrel törhetnének világuralomra a magyar cégek: csak félnek bevetni

Csodafegyverrel törhetnének világuralomra a magyar cégek: csak félnek bevetni

2018. november 14. 14:00

A digitalizáció tekintetében Magyarország a sereghajtó államok között van, holott ez jelentheti a kulcsot a Nyugathoz való felzárkózásban. A technológiai fejlődés fontosságával mindenki tisztában van, az azonban nem ismert, hogy a digitalizació milyen kézzelfogható eredményeket lenne képes felmutatni nemzetgazdasági szinten. Erre kereste a választ a McKinsey kutatása, amelyet egy tegnapi sajtótájékoztatón ismertettek.

  • Ha érdekel az digitalizáció, az internet és a kkv-k világa, vagy
  • te is vállalkozó vagy, és kéne egy-két ötlet, hogy miképpen növelhetnéd bevételeidet az export piacokon, esetleg
  • szeretnél új, inspiráló, hozzád hasonló emberekkel megismerkedni,
akkor gyere el december 13-án a Marriott Hotelbe a Portfolio, "ÚT AZ EXPORT PIACOK FELÉ - Digitális fejlesztési programok KKV-k részére"  rendezvényére, ahol a szektor legjobb szakértőivel is találkozhatsz. A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, melyet ide kattintva tudsz megtenni.

Magyarország digitalizációs szintje elmarad a Nyugat-európai szinvonaltól, holott a terület fejlesztése a felzárkózásunk kulcsa lehet - derül ki a McKinsey kutatásából. A vizsgálat egész Európára kiterjedt, azon belül is kiemelt szerepet kapott Kelet-Közép-Európa. A digitalizáció tekintetében a vizsgált országokat három csoportra osztották: az első az Európai Unió 5 nagy tagállamát foglalta magában, a második csoportot a digitalizáció területén élen járó tagállamok alkották. Magyarország a harmadik, "digitális kihívóknak" nevezett csoportba tartozik, azaz a digitalizáció terén fejletlennek tekinthető európai államok csoportját bővíti. Az átfogó vizsgálat eredményeit Jánoskuti Levente, a McKinsey irodavezető partnere ismertette.

Nem tekinthető meglepőnek az eredmény, hogy Magyarország messze van a digitalizáció tekintetében élenjáró országokhoz képest. A legfejlettebb országok az északi és a Benelux államok, azokon belül is a digitalizáció tekintetében toronymagasan Svédország az első. A Kelet-közép európai országok Észtország kivételével a digitális kihívók közé tartoznak, a balti állam ugyanis a legfejlettebbek között van a vizsgált tekintetben.

A kutatás során három vizsgált adat a következő volt: a digitális gazdaság mérete, a digitális gazdaság növekedése, és a tradicionális gazdasági növekedés. Ahogy az látható volt, a digitális gazdasági növekedés mindig megelőzi a tradicionális gazdasági növekedést, sőt, Magyarország digitális gazdasági növekedése már lehagyta az 5 nagy EU-s tagállam digitális növekedési rátáját, és a digitális éllovasokét egyaránt. A digitális gazdaságunk mérete ugyanakkor még mindig elenyésző hozzájuk képest. A kis- és közepes vállalkozások a fejlődésben kiemelt szerepet játszhatnak, esetükben ugyanis sokkal nagyobb a lemaradás - mondta el később Artur Waliszewski, a Google regionális üzleti koordinátora.

Régóta kérdés, miképp tudunk felzárkózni a nyugati tagállamokhoz. Jánoskuti szerint erre a digitalizáció elterjedése az egyetlen válasz. Magyarország egy főre jutó GDP-je sokkal kisebb, mint a gazdasági éllovas országoké, ami azonban nem magyarázható a magasabb foglalkoztatottsági rátával, sem a ledolgozott munkaórákkal - előbbiben ugyan 2 százalékkal az EU-s átlag alatt vagyunk, utóbbiban azonban 13 százalékkal fölötte.

A fejlődésünk egyedüli lehetséges útja a termelékenységünk növelése - ehhez pedig elengedhetetlen a digitális megoldások alkalmazása. Magyarországon azonban - a részsikerek ellenére - nincs áttörő fejlődés.

Szektorálisan szétbontva elmondható, hogy Magyarországon belül minden ágazat rosszul teljesít a digitalizációt illetően, de különösen igaz ez a kis- és közepes vállalatokra. A nagyvállalatok sem büszkélkedhetnek ugyanakkor, az éllovas országok kisvállalatainak megfelelő digitalizációs szinten állnak ugyanis. Jánoskuti szerint fontos, hogy az elmozdulásért az államnak és a vállalatoknak egyaránt tenniük kell. A Google képviselője is megerősítette, hogy a fejlődéshez az állam és a vállalatok közös elköteleződésére van szükség.

A digitális készségek terén egyik korosztályban sem állunk jól. Bár ezzel kapcsolatban reménykeltő az előadó szerint, hogy míg az éllovas és a magyar idős korosztály digitális készségei között 76 százalékos eltérést tapasztalt a felmérés, a fiataloknál ez a szakadék már csak 36 százalék. Mindez azt jelenti, hogy a magyar fiatalok digitalizációs készségei már sokkal kisebb mértékben vannak lemaradva az éllovasoktól.

Az előadásból továbbá megtudhattuk, hogy bár a digitális infrastruktúra tekintetében jól állunk, az edukációra több energiát kell fordítanunk, a magyarok digitális fogékonysága ugyanis nem a legjobb. A jövőbeli versenyképességünk miatt nagyon fontos, hogy kiépüljön egy megfelelő digitális munkaerő. Példaként Jánoskuti Észtországot hozta - ott az emberek 98 százaléka rendelkezik digitális személyazonossággal, 67 százalékuk pedig napi szinten használja a digitális szolgáltatásokat. Ennek köszönhetően évente a kevesebb mint kétmilliós országban 50 millió digitális aláírás születik. Számításaik szerint a digitalizáció az észteknek 2 százalékos GPD arányos megtakarítást jelent évente.

A kiadvány kitér arra is, hogy mit kéne tennie Magyarországnak a digitalizáció növelése érdekében. Ehhez természetesen elengedhetetlen a megfelelő oktatás mellett a vállalatok és a kormányzat elköteleződése, az egyik jelentős eszköz pedig a vállalatok digitális csatornáinak összehangolása lehet. Ha mindezt sikerül véghezvinni, az éves szinten 17 milliárdos GDP többletet jelenthetne.

A vállalatoké, vagy az államé a felelősség?

A kerekasztal-beszélgetés során Havas András, a McKinsey partnere elmondta, hogy a digitalizació terén nem egységes a magyar gazdaság - vannak iparágak, amelyek előrébb tartanak. Az infokommukiációs szektor áll a legfejlettebb szinten, minden egyéb szektor fejlettségét ehhez mérik. A szolgáltatások is jól állnak, az építőipart, valamint a magyar GDP negyedét adó feldolgozóipar egyelőre azonban lemaradásban van. Havas is megerősítette, hogy a KKV-k nagy hátrányban vannak a nagyvállalatokhoz képest.

Az ügyféligények változására hívta fel a figyelmet Hiezl Gábor, a Nemzeti Közművek vezérigazgatója is. A vállalat szemléletváltását tükrözi, hogy míg korábban fogyasztókról, ma már ügyfelekről beszélnek a közműszolgáltatónál. A különbség a kettő között az, hogy a fogyasztó elfogadja a szolgáltatás, míg az ügyfélnek folyamatosan változó igényei vannak. Minderre reflektálniuk kell a vállalatoknak, saját példájukon például a felhasználó központú online ügyfélszolgálatot emelte ki Hiezl.

Az online ügyfélszolgálatot korábban úgy fejlesztettük, hogy az költségeket spóroljon nekünk, és közben az sem volt baj, ha az a fogyasztónak nem rossz. Ma az a fő szempont, hogy a felhasználói élményt biztosítsunk az ügyfeleknek

- mondta.

A pénzügyi szektor kész a digitalizációra, azonban erre jelenleg nincs igény a felhasználók részéről - jegyezte meg Csányi Péter, az OTP Digitális értékesítési és fejlesztési ügyvezető igazgatója.

A bankszektor előrébb járna a digitalizációban, ha az ügyfelek is nyitottak lennének az új szolgáltatásokra, ez azonban nincs így.

A bank saját maga részéről erős marketingtevékenységgel próbálja ösztönözni a digitális nyitottságot, de az igazgató szerint az államnak is jelentős edukációs tevékenységet kéne folytatnia, hogy a lakosság fogékonyabb legyen a digitális fejlődésre

Szájba kell rágni az ügyfélnek, hogy online is el tudja végezni az ügyintézést

 - mondta Csányi.

Az ügyfelek nyitottabbak lennének, ha az online felületek is áttekinthetőbbek, kezelhetőbbek lennének - mondta Ratatics Péter, a MOL Operatív működéséért felelős ügyvezető igazgatója. Szerinte azok az újítások az áttörőek, amelyek használata egyszerű. A fő szempontnak nem a költségeknek kell lenniük, hanem annak, hogy az ügyfél számára időt spóroljunk. Ratatics hozzátette, hogy a digitalizáció azokban a szektorokban mutatott fel nagyobb fejlődést, ahol erősebb a verseny, ott ugyanis egy-egy szolgáltatás meglétének hiánya esetén az ügyfelek könnyen tudnak váltani a versenytársak között.

A térségbeli lemaradásunk Dr. György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár is elismerte, ő azonban elsősorban a vállalatokat tette felelőssé ebben. Szerinte az állam minden megtesz a digitalizáció elterjesztéséért, bár még mindig van fejlődési potenciál. A döntéshozók cselekvési lehetőségét öt területre osztotta:

  • digitalis infrakstruktura
  • szabályozas
  • példamutatás
  • képzés
  • szemléletformálás

A digitális infrastruktúra tekintetében szerinte Magyarország az európai legjobb hatban van. Erre példaként a szélessávú internet-lefedettséget és a 4G lefedettséget hozta az államtitkár. A szabályozási területen megemlítette az elektronikus szja-bevallást, valamint azt, hogy a cégeknek ügyfélkapun keresztül kell bevallaniuk az adót. Az e-számlázás bevezetése is hatalmas előrelépés lenne, de az államtitkár szerint erre jelenleg nincs lehetőség.

A példamutatást egyéb ösztönzőkkel kívánja elősegíteni a minisztérium - így például egyes támogatások elnyerése digitalizációhoz kötött. Az államtitkár itt tért ki a vállalatok szerepére - meglátása szerint a 90-es években kezdődő munkaerő-túlkínálat miatt a vállalatok elkényelmesedtek, emiatt nem fordítottak elég erőforrást a digitalizációra és egyéb innovációra, s csupán a mai munkaerőpiaci környezetben ébredtek rá, hogy a versenyképességük nem feltétlenül a legjobb. Az államtitkár állítása szerint a digitalizációs lemaradásunk ennek a sajátos piaci helyzetnek köszönhető.

Nem osztotta György László véleményét Artur Waliszewski, a Google régionális üzleti koordinátora, aki szerint bár a piacgazdaságot valóban a vállalatok építik fel, a társadalom digitalizációra való nevelése elsősorban az állam feladata - ebben a tekintetben pedig van hova fejlődnünk. Waliszewski szerint ráadásul nekünk nem elég a fejlettebb államok szemléletét elsajátítanunk, de náluk sokkal több erőforrást kell fektetnünk a digitalzációba, amennyiben be akarjuk érni őket.

Arra az adatra reagálva, amely szerint a magyar KKV-k nem érdekeltek a digitalizációban, hiszen 50 százalékuknak még honlapja sincs, Waliszewski azt mondta, hogy a vállalatok érdekeltek, de egyszerűen nincs elég erőforrásuk véghezvinni ezt a lépést. Ezen a téren is alapvető szemléletformálásra van szükség, hiszen a digitalizációval a vállalatok nyithatnak az exportpiac felé is, amely egyrészt sokkal versenyképesebbé tenné őket, másrészt jelentősen nagyobb piacon tudnának értékesíteni.

A vállalatok sok esetben azért nem ruháznak be digitalizációba, mert az egyszerűen nem térül meg számukra - mondta Csányi Péter. Ő is az állam szerepét emelte ki, jelentős költségcsökkentést jelentene ugyanis bizonyos alapszolgáltatások számára központi infrastruktúra kifejlesztése. A költségcsökkentés fontosságával egyetértett Hiezl is. Noha a szabályozás rendkívül fontos, bizonyos szabályozási szabadság elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy a vállalatok számára ne legyen költséges az elektronikus szolgáltatásokra való átállás - példaként a feleslegesen sok írásbeli szerződést emelte ki a közműszolgáltatói szektorban. A sokszor visszatérő edukáció fontosságát ő maga is megerősítette: szerinte a diákokat arra kell megtanítani, hogyan kell ügyeket intézni.

Zárszóul Ratatics Péter a digitális lemaradás előnyeit emelte ki. Nem feltétlenül baj ugyanis, ha le vagyunk maradva, hiszen a felzárkózás során mi már kihagyhatjuk azokat a lépéseket, amelyek technológiailag elavultak. Nem biztos, hogy érdemes egy új módszert bevezetni most, ha két év múlva olcsóbban elérhető lesz annak a hatékonyabb változata.

Meg kell találni azt az egyensúlyi pontot, amikor a társadalom és a vállalatok is készek lesznek arra, hogy magasabb fejlettségi szintre lépjenek

- zárta a beszélgetést Ratatics.

  • Ha érdekel az digitalizáció, az internet és a kkv-k világa, vagy
  • te is vállalkozó vagy, és kéne egy-két ötlet, hogy miképpen növelhetnéd bevételeidet az export piacokon, esetleg
  • szeretnél új, inspiráló, hozzád hasonló emberekkel megismerkedni,
akkor gyere el december 13-án a Marriott Hotelbe a Portfolio, "ÚT AZ EXPORT PIACOK FELÉ - Digitális fejlesztési programok KKV-k részére"  rendezvényére, ahol a szektor legjobb szakértőivel is találkozhatsz. A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, melyet ide kattintva tudsz megtenni.
NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2021. május 6. csütörtök
Ivett, Frida
18. hét
Május 6.
Jelszó világnap
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. május 5. 20:40