GKI: Javuló üzleti, romló fogyasztói várakozások

Az üzleti szférán belül júliusban a kereskedelmi és szolgáltató cégek várakozása jelentősen, az iparvállalatoké kissé emelkedett, az építőipariak pedig lényegében stagnáltak.

Az iparban a következő három hónapra vonatkozó termelési kilátások és a teljes rendelésállomány megítélése is javult az előző hónaphoz képest. Ugyanakkor a saját termelésű készletek szintje kissé emelkedett. Az építőipari bizalmi index értéke júliusban - júniushoz hasonlóan - hibahatáron belüli mértékben csökkent, lényegében stagnált. Romlott az előző három hónap termelési színvonalának illetve a rendelésállománynak a megítélése. A megkötött szerződésekkel biztosított termelési periódus átlagos hossza az építőiparban 2010. júliusában 3,1 hónap volt, alacsonyabb az egy negyedévvel (3,5 hónap) és az egy évvel ezelőttinél (4 hónap) is.

A kereskedelmi várakozások viszont júliusban számottevően javultak. Főleg az eladási pozíció megítélése lett kedvezőbb, de javult a feladott megrendelésekről és az átlagos készletszintről alkotott vélemény is. A szolgáltatói bizalmi index január óta tartó növekedését májusban egy visszaesés törte meg, ezt követően ismét számottevően javult a mutató. Júliusban leginkább a következő három hónap forgalmára vonatkozó várakozás lett kedvezőbb, de markáns javulást jelez az üzletmenet megítélése is.

Az iparban és az építőiparban valamelyest javult a foglalkoztatási szándék, s az iparban a létszámbővítést tervezők száma, ha minimálisan is, de meghaladta az elbocsátást tervezőkét. A szolgáltató cégeknél a javulás kisebb, a kereskedelemben pedig nem volt változás. A lakosság munkanélküliségtől való félelme kissé emelkedett. Az iparban az áremelésre és árcsökkenésre készülők aránya megegyezik, az építőiparban viszont az utóbbiak aránya ismét tovább nőtt.

A szolgáltatók összességében számottevő árcsökkenést helyeztek kilátásba. A fogyasztók inflációs várakozása viszont erősödött. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése az iparban és az építőiparban javult, az előbbinél az optimisták és pesszimisták aránya már nem áll messze egymástól. A kereskedelemben és a szolgáltatói szférában valamint a lakosság körében viszont e téren némi romlás következett be.

A GKI fogyasztói bizalmi index értéke a 2009. áprilisi mélypont után markáns növekedésnek indult és egészen 2010 júniusáig töretlen javulást mutatott. Ezzel az index értéke jelentősen meghaladta a recesszió kirobbanását megelőző szintet, s megközelítette a négy évvel ezelőtti választás idején mért magasságot. Júliusban azonban valamelyest a májusi alá csökkent a bizalmi index. A legnagyobb mértékű visszaesés az ország gazdasági helyzetére vonatkozó 12 havi várakozásokban következett be, de jelentősen csökkent a lakosság optimizmusa a saját pénzügyi helyzetének jövőbeli alakulására és a várható megtakarítási képességére vonatkozóan is.

Érdekes, hogy az elmúlt bő évben a fogyasztók saját pénzügyi helyzetük és a magyar gazdaság általános helyzete esetében is elsősorban a jövőt látták egyre optimistábban, az elmúlt időszak megítélése ennél sokkal kevésbé javult. 2010 júliusában pedig főleg a jövővel kapcsolatos optimizmus csökkent a lakosság saját pénzügyi és az ország általános gazdasági helyzetével kapcsolatban is.