A Velencei-tó csak a kezdet, hamarosan ki fog száradni a Balaton is?

Noha a hőségrekordok miatt a Balaton vízszintje is süllyedt, a helyzet korántsem annyira súlyos, mint a Velencei-tó esetében. Vasas Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában hangsúlyozta, hogy a sokat emlegetett 73 centiméteres vízállás csupán a siófoki vízmérce nullpontjához képest mért relatív érték, és nem a tó tényleges mélységét mutatja.

A meder középső részén a víz három-négy méter mély, a legmélyebb ponton, a Tihanyi-kútnál pedig eléri a 11-12 métert. Sokan a siófoki és zamárdi sekélyebb vizek alapján tévesen ítélik meg a teljes tavat, holott éppen a keleti medencében a legnagyobb az átlagos mélység. A szakember szerint a tó kiszáradásától egyáltalán nem kell tartani.

Arra ugyanakkor fel kell készülni, hogy a közvetlen partvonalon a jövőben drasztikus és szélsőséges vízszintingadozások is előfordulhatnak. A főigazgató szerint kifejezetten káros az a nyaranta fellángoló hisztériakeltés, amely már egy-két centiméteres apadás esetén is pánikot szít. A sekély, feliszapolódott partszakaszokat kiszáradt mederként ábrázoló bejegyzések megtévesztőek, és feleslegesen rontják a Balaton turisztikai megítélését.

A jövő egyértelműen az alkalmazkodásról szól, el kell ugyanis fogadni, hogy a vízállás nem tartható mesterségesen, folyamatosan centiméterre pontos szinten. Ennek egyik legfontosabb lépése a partvonal átalakítása lenne. Az ötvenes-hetvenes években kialakított, lebetonozott és kikövezett partvédő művek helyett rugalmasabb megoldásokra van szükség.

A régi időket idéző, homokos, dűnés partszakaszok visszaállítása nemcsak a tó ökológiai állapotának tenne jót, hanem a társadalmi elfogadottságot is javítaná. Vasas Gábor kiemelte, hogy miközben a tengereknél és az óceánoknál természetesnek vesszük az akár több méteres vízszintingadozást, a Balaton esetében is meg kell tanulnunk együtt élni a természetes és olykor szélsőséges változásokkal.