Hamarosan visszatér a hőkupola a kontinensre, 44 fokos kánikula fog pusztítani - kiderült, Magyarország megússza-e

A szakértők szerint az európai kontinens felett ismét úgynevezett hőkupola alakulhat ki. Joe Albant meteorológiai kutató az ECMWF modelljeire hivatkozva arról számolt be, hogy július 7. és 10. között egy erős magasnyomású rendszer épülhet ki, amely legalább hat-kilenc napon át bent tarthatja a rendkívül meleg légtömegeket. A kutató úgy véli, hogy az első hőhullám különösen veszélyes örökséget hagy maga után, mivel Nyugat-Európa talaja sok helyen teljesen kiszáradt, így a felszín már alig képes párologtatással hűlni, emiatt pedig a talaj és a levegő még gyorsabban melegedhet fel.

Hasonló forgatókönyvet vázolt fel Ben Noll meteorológus is, aki szerint az első hőkupola gyengülésével párhuzamosan már formálódik egy újabb magasnyomású rendszer. Ez a képződmény előbb Spanyolországot és Portugáliát, majd Franciaországot és az Egyesült Királyságot is elérheti. Robert Boni német kutató szerint a második hőkupola akár erősebb és tartósabb is lehet a mostaninál. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ezek egyelőre középtávú előrejelzések, amelyek még jelentősen módosulhatnak.

A Spanyol Állami Meteorológiai Ügynökség (AEMET) tájékoztatása szerint szombattól ismét forró, száraz légtömeg áramlik az ország fölé. A délkeleti térségekben kedden akár 42-44 fokot is mérhetnek, és nem kizárt egy újabb hivatalos hőhullám kialakulása sem, ami tovább növelheti az erdőtüzek kockázatát. Az AEMET adatai szerint az idei június a második legmelegebb volt a mérések kezdete óta, a havi középhőmérséklet 3,2 fokkal haladta meg a sokéves átlagot.

Magyarországon a hosszabb távú előrejelzések alapján egyelőre nem valószínű, hogy tartós, extrém hőség uralná a teljes júliust. Az Időkép harmincnapos prognózisa szerint több alkalommal is előfordulhatnak 30 fok körüli vagy afeletti csúcsértékek, ezeket azonban átmeneti lehűlések és zivataros időszakok szakíthatják meg. A következő napokban a sok napsütés mellett a hőmérséklet jellemzően 26 és 33 fok között alakul, helyenként záporokkal és zivatarokkal tarkítva.

A tartós hőség a mezőgazdaságot is komoly próbatétel elé állítja. A HungaroMet elemzései szerint már a nyár elején fokozódott a vízhiány, a rendkívüli meleg pedig felgyorsította a párolgást. A kukorica, a napraforgó és a többi tavaszi vetésű kultúra különösen érzékeny a virágzás idején fellépő hőstresszre, ami jelentős terméskiesést okozhat, ez pedig végső soron az élelmiszerárakra is felfelé irányuló nyomást gyakorolhat.

A szélsőséges meleg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint Európa egyik legveszélyesebb, legtöbb halálos áldozatot követelő időjárási jelensége. A hőség fokozza a kiszáradás kockázatát, megterheli a szív- és érrendszert, valamint rontja az alvás minőségét, különösen a trópusi éjszakákon, amikor a hőmérséklet nem süllyed 20 fok alá. A Lancet Countdown jelentései szerint Európában az elmúlt években folyamatosan nőttek a hőséggel összefüggő egészségügyi kockázatok, ami mára komoly népegészségügyi kérdéssé vált.