Különleges felfedezést hozott az idei történelmi aszály a Hortobágyon: egyetlen területen csaknem 3 millió tő henye kunkort becsülnek a természetvédők.
Elsőre akár aranyosnak is tűnhet a magyar erdőben egyre sűrűbben felbukkanó mosómedve, a háttérben azonban komoly természetvédelmi problémák húzódhatnak meg.
Történelmi mélypontra, mindössze 33 centiméterre csökkent a Balaton átlagos vízállása a csütörtöki mérések alapján.
Rendkívül kevés víz maradt a Zagyvában a tartós csapadékhiány és a fokozódó párolgás miatt. A KÖTIVIZIG szerint a folyó vízhozama hetek óta az ökológiai vízhozamérték alatt van.
A klímaváltozás hatására a Balaton vízszintje a jövőben egyre szélsőségesebb ingadozásokat mutathat.
A Szent Anna-tó Közép- és Kelet-Európa egyetlen épségben fennmaradt vulkáni krátertava.
Tíz helyszínen mélyítik a csatornákat és távolítják el az iszapot a Velencei-tó élőhelyeinek védelmében.
A hazai kutatók szerint a háttérben a Balaton sajátos környezeti adottságai és a klímaváltozás miatt bekövetkező ökológiai változások is állhatnak.
A férfi gyalog akart átkelni a Velencei-tavon, de a parttól alig másfél kilométerre jutott az iszap miatt.
„Itt az idő: félre kell verni a harangokat!” – írta egy friss Facebook-bejegyzésében Schell Gergely környezettudatossági szaktanácsadó és pszichológus, miután bejárta a Jászság folyóit.
Rendkívüli vízpótlási beavatkozást hajtanak végre a tiszaalpári Nagy-tó megmentésére: az Alpári Holt-Tisza közúti hídja alatt ideiglenes vízvisszatartó elzárást építenek ki.
Balatonalmádiban olyan nagyszabású tervet vizsgálnak, amely teljesen átformálhatja a strandok arculatát.
A szeméttelepeken talált táplálék rövid távon segíti a gólyákat, hosszú távon azonban komoly egészségügyi kockázatot jelenthet számukra.
A súlyos aszály már a korábban állandó vízhozamú hegyvidéki patakokat is kiszárítja Magyarországon, ennek egyik drámai példája a börzsönyi Morgó-patak
Vízvisszatartás a Hortobágy–Berettyón: 45 centiméterrel emelik a vízszintet, megszűnik az áthajózás az Árvízkapunál.
A mesterséges, lebetonozott védművek helyett természetesebb, homokos partszakaszok kialakításával lehetne a leghatékonyabban alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.
Bűzlik a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág, döglött kagylók százai lebegnek a vízen, miközben a ragadozó halak valóságos lakomát csapnak körülöttük. Mégis mi okozhatja a tömeges pusztulást?
A klímaváltozás, a part menti beépítések és a túlzott emberi használat súlyosan fenyegeti a Balaton jövőjét és ökológiai egyensúlyát - ezt mondja a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója.
76 centiméterre csökkent a Balaton vízállása, ami sokakban aggodalmat kelt. A szakértő szerint azonban a tó állapotának megítélése ennél jóval összetettebb.
Az aszályos időszakban különösen fontos beavatkozás zárult le Északkelet-Magyarországon: csaknem egymillió köbméter friss vizet juttattak öt holtágba.
