Bár sokak számára aranyos állatnak tűnik, a mosómedve valójában inváziós faj, amely komoly természetvédelmi kockázatot jelent – hívja fel a figyelmet a Szegedi Vadaspark.
Áprilisban aranysárgára festi a nedves tájakat a mocsári gólyahír: látványos, de mérgező növény, amely fontos táplálék a beporzóknak. Ti felismeritek?
Megrázó számokat közölt az idei farmosi békamentésről a Tápió Natúrpark: a 2026-os tavaszi akció során mindössze 73 kétéltűt sikerült biztonságban átjuttatni a 311-es út túloldalára.
Az elmúlt években hihetetlen gyors ütemben tűnik el a víz Szolnokon, a cukorgyári ülepítőtavak mesterségesen kialakított medréből.
Látványos videóban mutatta be a Sárréti Vízőrzők Egyesület, hogyan működik a túlterhelt csatornarendszer oldása Szeghalom környékén.
Érdemes most a Rába mentén járni: különleges, időszakos vizes élőhelyek alakultak ki a tavasz elején. A jelenség nemcsak látványos, hanem a természet szempontjából is kifejezetten hasznos.
A Mecsekben egy nemzetközi szinten is elfogadott, korszerű ökológiai hálózat, az úgynevezett erdei lépőkövek rendszere segíti a fajok vándorlását és a biodiverzitás megőrzését.
Soha nem látott léptékű természetvédelmi fejlesztés kezdődik az Aggteleki térségben: több mint egymilliárd forintból újulnak meg erdők és védett gyepek.
Egy szankciók hatálya alatt álló, legénység nélküli orosz LNG-tanker sodródik irányíthatatlanul a Földközi-tengeren.
Vigyázzunk a sünökre a kertekben! A védett keleti sün a lombkupacokban és rőzserakásokban alszik, ellenek és telel, ezért az óvatlan kertészkedés könnyen súlyos veszélyt jelenthet rájuk – az MME tanácsai most segítenek megóvni ezeket az apró, tüskés lakókat.
Az utóbbi napokban a Duna árhullámának vizét használták fel arra, hogy több Tolna vármegyei holtág és csatorna vízszintjét megemeljék.
Az ázsiai lódarázs után újabb inváziós faj, az ázsiai kis méhatka fenyegeti a magyar méhészeket. Bár a parazita még nem jelent meg hazánkban, a szakemberek szerint csak idő kérdése, mikor érkezik.
A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület szavazásán a zengőlegyek nyerték el az Év beporzója címet 2026-ban.
A 2026-os Év Emlőse a molnárgörény lett: Európa-szerte visszaszoruló, ügyes rágcsálóspecialista, aki nem a tyúkólakat fosztogatja, hanem a mezők kisebb állatait zsákmányolja.
A Balaton vízszintje tovább nő, de a szakemberek szerint a valódi veszélyt nem a kevés vagy sok víz jelenti, hanem a tó vízminőségének és ökológiai egyensúlyának változása.
A fecskék védelmének fontosságára hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), mivel az ezredfordulót követően több mint 50 százalékkal csökkent a hazai fecskeállomány.
Ritka fogásról számolt be egy horgász a Sajó kazincbarcikai szakaszáról: nem más, mint egy megtermett angolna akadt a horgára. A most kifogott példány egy „régi túlélő” lehet.
A japán cserebogár horvátországi felbukkanása komoly aggodalomra ad okot a magyar hatóságoknak.
Döbbenetes látlelet készült a hazai erdőkről! Tájegységnyi szinten szűnnek meg a természetes élőhelyek: a védett erdők fái az erőművekbe kerülnek.
Egy Észak-Amerikából származó, rendkívül alkalmazkodóképes ragadozó terjedése miatt aggódnak a természetvédők a Dunántúlon.
