A Balatonon kívül is van élet: ez a vidék tele van attrakcióval, egyre több magyar jár ide

A belföldi turizmus kapcsán az elmúlt években jellemzően Budapest és a Balaton került fókuszba, miközben a vidéki turisztikai térségek teljesítménye ritkábban kerül szóba. Pedig a 11 kijelölt hazai turisztikai térség közül több is rendelkezik olyan adottságokkal , amelyek a szezonon kívüli időszakokban is vonzóvá teszik a régiót. Zala megye ilyen szempontból különösen érdekes: a gyógyfürdők, az erdős-dombos táj és a határ menti elhelyezkedés miatt a térség többféle turisztikai profilt is képes kiszolgálni.

Még 2020 őszén jelent meg a turisztikai térségekről szóló kormányrendeletet, amely a turisztikai marketing szempontjából jól beazonosítható területeket a települések nevesítésével határozza meg. A térségek kijelölésével a cél a turisztikai feladatok ellátásnak hatékonyabbá tétele volt, jól kommunikálható és körülhatárolható fogadóterületek létrehozása.               

A nagy térségek közül a Balatonnal rengeteget foglalkozunk év során, sőt górcső alá vettük már Pécs-Villány és Tokaj és Nyíregyháza turisztikai régiókat is korábban, sőt, vizsgáltuk, mely régiók részesednek a legkevésbé a turistaáradat adta előnyökből, most viszont a feltörekvő Zala vármegyével foglalkozunk részletesen. Ennek egyik oka, hiszen a legfrissebb elérhető adatok szerint 2025 júniusában Budapest után a top 10 legtöbb vendégéjszakát generáló települések között Zalakaros olyan városokat tudott megelőzni, mint Eger, Gyula, Szeget, sőt még Debrecen is.

A számok tükrében

De nézzük először is, hogy áll a vármegye a KSH turisztikai adatai szerint. Ahogy a grafikonon is jól látszik, a szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma Magyarországon 2021 és 2023 között látványosan emelkedett, különösen Budapesten, ahol 2021-hez képest 2023-ra több mint kétszeresére, 14 millió fölé nőtt a vendégéjszakák száma.

A főváros mellett a legnagyobb forgalmat a Balaton térsége adja: Veszprém, Somogy és Zala vármegye együtt közel 8 millió vendégéjszakát regisztrált 2023-ban. A 2021-es járványidőszakot követően 2022-ben ugrásszerűen nőtt a kereslet, 2023-ban pedig a bővülés folytatódott, bár már mérsékeltebb ütemben.

A Zala vármegyéről szóló charton jól látszik, hogy a vendégéjszaka nagyjából stagnál, sőt, a tavalyi év augusztusi számai jobbak lettek, mint az ideiek – ez részben nyilván azzal is összefügg, hogy a Balatonon is kevesebben voltak 2025-ben, mint egy évvel korábban – ezt itt elemeztük részletesen. 2025-ben a június jobban, a július rosszabbul sikerült, mint egy évvel korábban, legalábbis, ha a vendégéjszakák számát vizsgáljuk. A szálladai foglalásokban lecsapódó trendekről Galambos Péter a Hotel Karos Spa vezérigazgató-helyettese beszélt a Pénzcentrumnak:

EZ IS ÉRDEKELHET

A magyar vendégekért küzdeni kell: tényleg túlárazottak a hazai wellness szállók?

A KSH turisztikai adatai nemcsak a szektor állapotát tükrözik, hanem a szállodai döntéshozók napi működését is befolyásolják.

Miért mennek a turisták Zalába?

Az országos összevetésben nem teljesít rosszul Zala, a főváros után nagyjából Veszprémmel, Somoggyal van egy szinten, ám a Balaton közelsége miatt sok utazó inkább a tóparti településeket választja, különösen nyáron. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Zala vármegye perifériás elhelyezkedésű: nincs közvetlen autópálya-összeköttetése Budapesttel, és a vasúti infrastruktúra is korlátozott. A térség turisztikai márkája kevésbé ismert országos szinten, kivéve persze Hévízet és Zalakarost, de a vármegye mint egységes desztináció nem épült be a köztudatba, holott elképesztő kincseket rejt ez a vidék.

A hazai turizmus fókuszában jellemzően Budapest és a Balaton áll, miközben a vidéki térségek teljesítménye ritkábban kerül reflektorfénybe. Pedig Zala megye olyan adottságokkal rendelkezik, amelyek a szezonon kívüli időszakokban is releváns úti céllá teszik: gyógyfürdők, erdős-dombos táj, határ menti elhelyezkedés, valamint egyre erősödő gasztronómiai kínálat jellemzi a régiót. Hévíz és Zalakaros országos szinten is kiemelkedő fürdővárosok, ahol a vendégforgalom jelentős része visszatérő, jellemzően idősebb korosztályból kerül ki. A külföldi vendégek aránya itt magasabb, mint más vidéki térségekben – különösen Hévízen, ahol a német vendégkör évtizedek óta stabil.

A térség kisebb fürdőtelepülései – például Kehidakustány, Lenti vagy Zalaszentgrót – elsősorban belföldi vendégekre építenek, és a szezonalitás itt erősebben érvényesül. A nyári hónapokban a családos vendégek jelenléte erősödik, míg az őszi-téli időszakban a gyógyászati szolgáltatások iránti kereslet dominál.

A fürdőkön túl

Zala megye turisztikai karaktere nem a látványos attrakciókra épül, hanem a lassulásra, a természetközeli élményekre és az emberléptékű tájra. A Kis-Balaton környéke, a Zala folyó menti túraútvonalak, a parkerdők és arborétumok, valamint a szőlőhegyeken átívelő tanösvények mind olyan lehetőségeket kínálnak, amelyek a tudatos utazók számára egyre vonzóbbak. A térségben elérhető vízitúrák – például a Murán vagy a Kerkán – szintén hozzájárulnak az aktív turizmus kínálatának bővítéséhez.

A gasztronómia terén a zalai borvidékek – a Cserszegi Fűszeres hazája – és a helyi alapanyagokra épülő konyha a hangsúlyos. A családi pincészetek, termelői piacok és falusi vendéglátóhelyek egyre gyakrabban gasztroturisztikai desztinációként is megjelennek. A dödölle, prósza, házi rétesek és tájjelegű ételek nemcsak nosztalgiát, hanem identitást is közvetítenek.

A falusi élményturizmus Zalában is új erőre kapott: sajtkészítés, lekvárfőzés, gyógynövény-ismertetés, gazdaságbejárás, állatsimogatás, borkóstoló vagy éppen bográcsozás egy zalai domboldalon – ezek mind olyan élmények, amelyek a hétköznapokból való kiszakadást kínálják.

A szálláshelyek kihasználtsága – különösen a kisebb településeken – továbbra is alacsony, és a vendégéjszakák száma stagnál. A térség fejlesztési irányai között szerepel a fenntartható turizmus erősítése, az ökoturisztikai kínálat bővítése, valamint a határon átnyúló együttműködések kiépítése Szlovénia és Horvátország irányába.

Zala megye nem versenyezni akar, hanem alternatívát kínál. A luxust itt nem a szolgáltatások mennyisége, hanem a csend, a madárcsicsergés és egy pohár bor jelenti a szőlőhegyen. Aki nem attrakciót keres, hanem élményt, annak Zala egyre inkább célponttá válik.