Ez a 3 hazai régió a 2025-ös nyár legnagyobb vesztese: hiába a turistaáradat, ide alig megy valaki

Az adatok alapján dübörög a belföldi turizmus: a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, júniusi számai szerint a vendégéjszakák száma nőtt idén nyáron, legalábbis az elején, a júliusi adatokra még szeptember 3-ig kell várni. És mivel az időjárás nem a megszokott arcát mutatta, a kánikula visszafogott volt, lehetnek érdekességek.

Megnéztük, mely régiók vonzották nyár elején a legtöbb látogatót, ott milyen fejlesztéseket hajtottak végre, és hová jutott kevesebb turista. 

Előzetesen érdemes tudni, hogy 2025 júniusában több, mint 32 ezer turisztikai szálláshely (amiből majdnem 30 ezer magánszálláshely) fogadott vendégeket. A kereskedelmi szálláshelyek közül 1019 szálloda és 1161 panzió volt nyitva június egy részében vagy egészében.

Az itt keletkezett összes bruttó árbevétel 107,6 milliárd forint volt, 9,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Széchenyi-pihenőkártyával is többet költöttek, mint egy éve, 3,9 milliárdot: ez a bevételek kb. 3,62%-a. Egy korábbi, a Balatonról szóló anyagunkban foglalkoztunk a témával, ott egy déli parti vendéglátós elmondta, hogy elképesztő összegek ülnek ezekben a zsebekben, van aki 700 ezer-1 millió forintot is tartalékol SZÉP-kártyán. Nem hiába hangsúlyozzák állami szervek is, bankok is gyakran, hogy ezeket a pénzeket el kellene költeni, nagy szüksége lenne rá a szektornak, valahogy még sincs rá hajlandóság. Arra tippelnek a szakmában, hogy sokan tartalékolnak most inkább, de elképzelhető, hogy a júliusi, augusztusi adatok mást mutatnak majd. 

A június nagy nyertesei

A hivatalos közlés szerint belföldi vendégek száma az előző év azonos hónapjához képest Szegeden és térségében nőtt a legnagyobb mértékben (18%-kal), és egyedül a Mátra–Bükk turisztikai térségben csökkent (1,5%-kal). A Balatonnál 1,7%-kal nagyobb, Budapesten 1,2%-kal kisebb volt a turisztikai szálláshelyekre érkezett belföldi vendégek száma.

Habár az iskolai tanév tovább tart egy héttel, ami miatt panaszkosnak is a szálláshelyek és a vendéglátósok, a Balaton környéke, a tópart továbbra is éllovas: júniusban ez volt a legnépszerűbb turisztikai térség, ahol 1,043 millió vendégéjszakát regisztráltak.  

Az összes utazót tekintve, belföldit és külföldit is, 2025 júniusában Magyarország minden turisztikai régiójában emelkedett a vendégek száma az előző év azonos hónapjához képest. A legnagyobb növekedést Pest megyében mérték, több mint 10%-kal több turista érkezett, mint 2024 júniusában. Ezt követi a Dél-Dunántúl és Közép-Dunántúl, mindkettő közel 7%-os bővüléssel. Budapesten ugyan szintén nőtt a vendégszám, de csak 3,23%-kal, ami a legalacsonyabb arány a régiók között.

A három nagy vesztes

2025 júniusában, bár országosan emelkedett a turisztikai szálláshelyek vendégforgalma, három vármegyében visszaesés történt az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb arányú csökkenést Tolna vármegyében regisztrálták, ahol a vendégszám 9,41%-kal esett vissza. Bács-Kiskun és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben enyhébb, de szintén negatív irányú változás volt tapasztalható – előbbiben 1,27%-os, utóbbiban pedig 1,15%-os csökkenéssel. Ez arra utal, hogy a régiók közötti turisztikai teljesítmény nem egységes, és helyi tényezők, kínálat vagy infrastrukturális adottságok is jelentősen befolyásolhatják az adott térség forgalmát.

Tolna vármegyében a „Sió vízi turisztikai fejlesztés I. üteme” zajlik, amely a megye vízi és kerékpáros turisztikai infrastruktúráját hivatott fejleszteni. A projekt célja, hogy a Sió-csatorna mentén olyan vonzó környezet alakuljon ki, amely a természetjárókat és a vízitúrázókat egyaránt megszólítja. Bár a konkrét attrakciók még nem szerepelnek részletezve, a régió meglévő turisztikai kínálata megalapozza a növekedési lehetőséget. A Gemenci erdő vadlesei, kisvasútja és természetfotózásra alkalmas tájai jelentős vonzerőt képviselnek, ahogyan a Szekszárdi borvidék borfesztiváljai és pincelátogatásai is. További értéket ad a térséghez a Tamási termálfürdő, valamint a Simontornyai vár és a horgászatra, kajakozásra is alkalmas vizes élőhelyek.

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében több mint húsz turisztikai projekt indult el 2024–2025 között a TOP Plusz program támogatásával. Ezek a fejlesztések főként a kerékpáros, lovas és vízi turizmus feltételeit javítják, különösen a Tisza mentén, Nyugat-Borsodban, a Bükk hegységben, az Aggteleki-karszt térségében és a Bodrogközben. A beruházások célja az aktív turizmus hálózatos fejlesztése, a meglévő attrakciók elérhetőségének és kihasználtságának növelése.

Ám a megye már jelenleg is gazdag turisztikai kínálattal bír: az Aggteleki-cseppkőbarlang UNESCO világörökségi helyszínként nemzetközi vonzerő, a miskolctapolcai Barlangfürdő pedig különleges termálélményt nyújt. Lillafüred, a Diósgyőri vár, a Tokaji borvidék részei és a Zemplén Kalandpark olyan pontjai a megyének, amelyek komoly fejlesztési potenciált hordoznak magukban.

Bács-Kiskun vármegyében szintén több jelentős turisztikai és közösségi beruházás zajlik. Dusnokon látogatóközpontot alakítanak ki a helyi turizmus élénkítése érdekében, míg a Duna-völgyi főcsatorna mentén aktív turizmusra építő fejlesztések valósulnak meg Baja, Császártöltés és környékén – vízitúra-útvonalak és erdőfürdő programok kialakításával. A megyébe több mint 100 milliárd forintnyi uniós forrás érkezik a régió településeinek fejlesztésére.

Bács-Kiskun már most is számos vonzó helyszínnel rendelkezik: Kecskemét szecessziós belvárosa, a Kiskunsági Nemzeti Park változatos élővilága, Baja gasztronómiai rendezvényei, Kalocsa népművészete és a Bugaci puszta hagyományőrző programjai olyan egyedi élményeket kínálnak, amelyek megalapozhatják a jövőbeli turisztikai növekedést.