Bedőlt a Balaton: mi folyik a magyar tengernél, egyre kevesebb utazó választja

Tegnap, azaz 2025. szeptember 3-án közzétette a KSH friss turisztikai szálláshelyek forgalmának adatait, melyekből megállapítható, hogy 2025 júliusában a szektor vegyes képet mutat: miközben a vendégek száma közel 2,5 millióra nőtt, a vendégéjszakák száma enyhén csökkent az előző évhez képest. Ez a látszólagos ellentmondás – több vendég, kevesebb éjszaka – arra utalhat, hogy a hazai és külföldi utazók egyre rövidebb időt töltenek el egy-egy helyszínen, vagy másként tervezik meg nyári kikapcsolódásukat.

A részletes adatokból kirajzolódik egy finom átrendeződés a térségek népszerűségében is: míg Budapest és Szeged térsége kiemelkedő növekedést mutat, addig a Balaton és a nyugat-magyarországi régiók visszaesést könyvelhettek el. A szállástípusok között is megfigyelhető elmozdulás: a szállodák továbbra is stabilan teljesítenek, míg a magánszálláshelyek forgalma több térségben csökkenést mutat.

Átalakulóban?

A 2025. júliusi adatok egyik legérdekesebb jelensége, hogy miközben a vendégek száma 1,9%-kal nőtt, a vendégéjszakák száma 1,4%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. Ez arra utal, hogy az utazók átlagosan rövidebb időt töltenek el a szálláshelyeken. A tendencia mind a belföldi, mind a külföldi vendégek körében megfigyelhető, és több lehetséges okra vezethető vissza:

• költségtudatosabb utazási döntések,
• rövid hétvégés kiruccanások népszerűsége,
• vagy akár az egyre gyakoribb helyszínváltás egy utazáson belül.

A szezonálisan kiigazított adatok is megerősítik ezt a képet: míg a vendégek száma 3,9%-kal bővült, a vendégéjszakáké csak 0,7%-kal mérséklődött. A turizmus tehát nem lassul, hanem átalakul – és a szolgáltatóknak érdemes alkalmazkodniuk az új ritmushoz. Tehát az átlagos tartózkodási idő 2,81-ről 2,72 éjszakára csökkent – ez egyértelműen alátámasztja, hogy a vendégek rövidebb időre érkeznek.

Térségi átrendeződés: Budapest környéke előretör, Balaton veszít

A belföldi vendégforgalom 2025 júliusában nemcsak összességében csökkent (–0,9% vendégszám, –2,7% vendégéjszaka), hanem térségi szinten is látványos átrendeződést mutat. A legnagyobb növekedést a Budapest környéke turisztikai térség produkálta, ahol 7,8%-kal több belföldi vendéget regisztráltak, mint egy évvel korábban. Ezzel szemben a Balaton – amely évtizedek óta a hazai nyári turizmus szinonimája – 5,3%-os visszaesést könyvelhetett el a belföldi vendégek számában.

Ez a változás több tényezőre vezethető vissza: a főváros közelsége, a rövidebb utazások iránti igény, valamint a Budapest környéki szolgáltatások és programkínálat fejlődése mind hozzájárulhatnak a térség népszerűségének növekedéséhez. Ugyanakkor a Balaton esetében felmerülhet a telítettség, az árak emelkedése vagy a szolgáltatások minőségével kapcsolatos kérdések is mint lehetséges okok. A belföldi utazók láthatóan új kedvenceket keresnek – és talán meg is találták őket a főváros vonzáskörzetében.

Külföldi vendégek visszatérnek , de nem maradnak sokáig

2025 júliusában a külföldi vendégek száma 5,6%-kal nőtt az előző évhez képest, elérve az 1,1 millió főt, míg az általuk eltöltött vendégéjszakák száma mindössze 0,5%-kal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy az átlagos tartózkodási idő náluk is csökkent – a 2024-es 2,61 éjszakáról 2025-ben 2,59-re. A szezonálisan kiigazított adatok még erőteljesebb növekedést mutatnak a vendégszámban (+8,9%), miközben a vendégéjszakák csak 2,3%-kal bővültek. A trend tehát hasonló a belföldi utazókéhoz: a külföldiek is rövidebb időre érkeznek, de nagyobb számban.

Térségi szinten látványos elmozdulások figyelhetők meg. Szeged és térsége, valamint Tokaj–Nyíregyháza 16%-os növekedést produkált a külföldi vendégek számában, míg a Mátra–Bükk régióban 9,2%-os visszaesés történt. Budapest továbbra is erős vonzerővel bír, 10%-os növekedéssel, ugyanakkor a Balaton térsége 3,2%-os csökkenést könyvelhetett el. Ez utóbbi különösen figyelemre méltó, hiszen a Balaton hagyományosan a külföldi turisták egyik fő célpontja – a visszaesés mögött állhatnak árérzékenységi tényezők, versenyképesebb alternatívák, vagy akár a régió telítettsége is.

A külföldi vendégek körében a szállodák továbbra is dominálnak: a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégek 74%-át fogadták szállodák, ahol a vendégszám 4%-kal nőtt. Érdekesség, hogy a magán- és egyéb szálláshelyeken 9,1%-os növekedés történt – ez arra utalhat, hogy a külföldi utazók egyre inkább keresik az alternatív, személyre szabottabb szállásformákat.

Vendégéjszakák területenként

A nagy nyertesek között találjuk a fővárost, Budapestet, ahol több mint 52 ezerrel nőtt a vendégéjszakák száma, ami +3,37 százalékos bővülést jelent. Hasonlóan kedvező folyamatok zajlottak Pest vármegyében (+2,58%) és Baranyában (+4,19%). Látványos a növekedés Fejér (+10,11%) és Komárom-Esztergom (+4,18%) esetében is, amelyek a legnagyobb relatív javulást érték el az országban. Ezek a számok azt jelzik, hogy Budapest környéke és a Dunántúl egyes részei erősödő keresletet tudtak realizálni.

A vesztes oldalon több balatoni és nyugat-dunántúli vármegye szerepel. Veszprém (-3,67%), Zala (-4,64%) és Vas (-5,03%) jelentős csökkenést mutatnak, Somogyban pedig több mint 31 ezerrel kevesebb vendégéjszakát mértek, ami -3,15 százalékos visszaesést jelent. Ez különösen figyelemre méltó, hiszen ezek a térségek a hazai turizmus legfontosabb nyári célpontjai közé tartoznak. Régiós szinten a Nyugat-Dunántúl (-2,37%) és a Közép-Dunántúl (-2,05%) tartoznak a legnagyobb visszaesők közé.

Az ország keleti felében vegyesebb a kép. Az Észak-Alföld (-3,07%) és az Észak-Magyarország (-1,33%) régiók szintén mérsékelt csökkenést szenvedtek el, miközben Jász-Nagykun-Szolnok vármegye különösen nagy vesztesnek számít: -7,87 százalékos visszaesést könyvelt el. Szabolcs-Szatmár-Bereg esetében is figyelhető meg visszaesés (-1,77%). Ezzel szemben a Dél-Dunántúl (-0,45%) és a Dél-Alföld (-0,87%) szinte stagnáltak, kisebb mértékű csökkenéssel.

Összességében tehát a statisztika azt mutatja, hogy miközben a főváros és környéke, valamint néhány dunántúli vármegye (például Fejér és Komárom-Esztergom) tudott erősödni, a klasszikus balatoni és nyugat-magyarországi úti célok vendégforgalma visszaesett. Ez a tendencia arra utalhat, hogy a belföldi turizmus részben átrendeződik, a külföldi vendégek pedig egyre inkább Budapest felé fordulnak.

SZÉP-kártyás költések: óvatosabb fogyasztás, visszafogott lendület

2025 júliusában a turisztikai szálláshelyeken a SZÉP-kártyás költések összege 7,3 milliárd forint volt, ami folyó áron 1,1%-kal elmaradt az előző év azonos hónapjától. Ez a visszaesés különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy júniusban még emelkedést regisztráltak: akkor 3,9 milliárd forintot költöttek a kártyabirtokosok, ami a teljes bevétel 3,62%-át tette ki. A júliusi adat tehát nemcsak abszolút értékben magasabb, hanem arányaiban is jelentősebb, mégis enyhe csökkenést mutat az előző évhez képest.

A szakmai vélekedések szerint a SZÉP-kártyás költések visszafogottsága mögött a lakosság óvatosabb pénzügyi magatartása állhat. A vendéglátósok szerint sokan inkább tartalékolnak, mintsem elköltenék a kártyán lévő összegeket – nem ritka, hogy egyes vendégek akár 700 ezer vagy 1 millió forintot is félretesznek. Bár az állami és pénzügyi szereplők rendszeresen ösztönzik a felhasználást, a nyári hónapok adatai alapján úgy tűnik, hogy a SZÉP-kártya továbbra is inkább biztonsági tartalékként funkcionál, mint aktív turisztikai ösztönzőként.

Új irányok

A 2025. júliusi turisztikai adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a hazai és nemzetközi utazási szokások átalakulóban vannak. A vendégek száma nő, de egyre rövidebb időt töltenek el a szálláshelyeken, ami új kihívások elé állítja a szolgáltatókat. A térségi átrendeződés – Budapest és környékének előretörése, valamint a Balaton visszaesése – azt jelzi, hogy a vendégek új élményeket keresnek, és a klasszikus nyári célpontok mellett egyre inkább előtérbe kerülnek a városi, kulturális és rövidtávú kikapcsolódási lehetőségek.

Ezt korábban szakmai szervezetek is megerősítették a Pénzcentrumnak: ma már tényként kezelik, hogy a Balatont egyre kevésbé tekintik többhetes olcsó családi nyaralás célpontjának a magyarok, inkább rövidebb, 2–3 napos pihenésre érkeznek a látogatók, de ez a trend hosszú távon kiegyensúlyozottabb szezonokat eredményezhet. Ugyanakkor szerinte fontos figyelembe venni a vendégszám vizsgálatakor az időjárás hatását, a tanév hosszát, valamint azt is, hogy egy-egy településen új szálláshely vagy étterem nyitása, illetve bezárása jelentősen befolyásolhatja a statisztikákat.

A SZÉP-kártyás költések visszafogottsága pedig rávilágít arra, hogy a lakosság pénzügyi tudatossága erősödik: a biztonság és a tartalékolás sok esetben felülírja az impulzív költést. Mindez együtt egy új korszak kezdetét vetíti előre a magyar turizmusban – ahol a rugalmasság, az alkalmazkodóképesség és a vendégigények finom érzékelése válik a siker kulcsává.