Ezt már aligha lehet visszafordítani, szörnyű katasztrófa készül Magyarországon: mindenkinek fájni fog

A meteorológus az InfoRádióban tisztázta a "hőkupola" fogalmát, amely az utóbbi időben népszerű kifejezéssé vált a médiában. Mint elmondta, ez a jelenség akkor alakul ki, amikor egy nagyméretű anticiklon tartósan egy adott térség fölé telepszik, és napról napra tovább melegszik. A fogalom az Amerikai Meteorológiai Társaság glosszáriumába is bekerült, miután 2021-ben rendkívüli hőhullám sújtotta Észak-Amerika nyugati partvidékét, ahol Kanadában 49 Celsius-fok feletti hőmérsékletet mértek.

Tóth Tamás szerint Magyarországon továbbra is létezik mind a négy évszak, bár jelentősen megváltoztak a jellemzőik.

Hiába tolódott el magasabb irányba a hőmérsékleti görbe, azért a téli időszakban nem szűntek meg a negatív hőmérsékleti értékek, csak az elmúlt teleken nem voltak olyan komoly mínuszok, amikre a klasszikus, igazi nagy telek kapcsán visszagondolunk

- fogalmazott. A szakember kiemelte, hogy a Kárpát-medence a világátlagnál gyorsabban melegszik, de nem olyan mértékben, mint az északi sarkvidék, ahol 50 év átlagában közel 6 fokos hőmérséklet-emelkedést mutattak ki. Magyarországon ez az érték másfél fok körül alakul, ami azonban már így is jelentős változásokat okoz az időjárási mintázatokban.

A csapadékeloszlás is átalakult: "A melegedő légkörben ezeknek a csapadékeseményeknek a koncentráltsága jellemző tendencia. Minél hidegebb a légkör, annál kevésbé dominálnak azok az intenzív feláramlások, amelyek az úgynevezett konvektív csapadékot idézik elő" - magyarázta a meteorológus. Ennek következtében egyre gyakoribbak a hirtelen, nagy mennyiségű csapadékkal járó események, miközben nagy területek maradnak szárazak.

Tóth részletesen beszélt a szupercellákról is, amelyeket "a konvekció királyaként" jellemzett. Ezek olyan speciális zivatarfelhők, amelyek forgásba jönnek, és ez a forgás stabilizálja, tartósabbá teszi őket. "Egy nagyon erős szupercella akár negyed vagy közel fél Magyarországnyi területről képes a nedves, meleg levegőt összegyűjteni magában" - mondta. Ezekhez a képződményekhez kötődnek a legerősebb tornádók és a legnagyobb méretű jégesők is.

Az időjárás-előrejelzés korlátairól szólva a szakember hangsúlyozta, hogy az előrejelezhetőség időtartamának szigorú határa van, általában egy hét, legfeljebb tíz nap. A modern technológia és a mesterséges intelligencia ugyan jelentősen javította az előrejelzések pontosságát, de bizonyos jelenségek, mint például a zivatarok pontos helye és ideje, továbbra is nehezen jósolhatók meg.

A meteorológus kitért a médiában megjelenő szenzációhajhász időjárási hírekre is: "Brutális, döbbenetes, ezek a jelzők annyira tipikussá váltak a magyar médiában. Ezeket lehetőség szerint kerüljük el, mert ezek azok a szenzációhajhász tudósítások, amelyek felfújják az időjárási folyamatokat" - figyelmeztetett, hozzátéve, hogy érdemes inkább a meteorológusok által írt szakszerű előrejelzéseket figyelembe venni.