Itt az újabb csavar az időjárásban: ezt mondták a modellek a havat hozó mediterrán ciklonról

A hét elején a modellek még jelentős csapadékot mutattak csütörtökre és péntekre, ám az időjárási helyzetet egy nehezen kiszámítható mediterrán ciklon, valamint a térségünk felett húzódó légtömeghatár alakította. Bár a napról napra frissülő számítások fokozatosan csökkentették a várható hó mennyiségét, a területi eloszlás előrejelzése végül pontosnak bizonyult. A legkritikusabb, 20-40 centiméteres hóréteg éppen ott alakult ki, ahol a legnagyobb valószínűséggel várták, míg az alacsonyabb kockázatú területeken a hó nem maradt meg, vagy egyáltalán nem is esett.

A meteorológiai előrejelzések bizonytalanságát jól jelzi, hogy amennyiben a ciklon középpontja csupán 50 kilométerrel keletebbre vagy északabbra tolódik – ami egyhetes távlatban hibahatáron belülinek számít –, a nagy havazás és hófúvás szinte az egész Dunántúlt érintette volna. Érdekes részlet, hogy a csapadék területi kiterjedését a pesszimistább, míg a hóvastagságot az optimistább modellek becsülték meg pontosabban.

A mediterrán ciklonok kiszámíthatatlansága keletkezésük körülményeiből fakad. Ezek a légörvények akkor jönnek létre, amikor az északról érkező hideg légtömegek találkoznak a Földközi-tenger feletti enyhe, nedves levegővel. A folyamatot tovább bonyolítja Európa összetett földrajza: az Alpokhoz vagy a Pireneusokhoz hasonló magashegységek útját állják a frontoknak, hullámvetésre és örvénylésre kényszerítve a légtömegeket. Ilyen körülmények között a ciklon pontos pályáját egészen apró tényezők is befolyásolhatják.

A ciklon középpontja a hideg és meleg légtömegek határán mozog, pályája pedig három alapvető forgatókönyvet eredményezhet a Kárpát-medencében. Ha a középpont tőlünk nyugatra halad, az ország a melegszektorba kerül, így jellemzően eső esik. Amennyiben délebbre vonul, az egész ország a hideg oldalra kerülhet, ami országos havazást hozhat. A mostani esetben a harmadik verzió valósult meg: a középpont közvetlenül a térségünk felett haladt át.

Ez az utóbbi pálya okozza a legnagyobb hőmérsékleti különbségeket. Ezért fordulhatott elő, hogy míg az Alpokalján szakadt a hó, addig az Alföldön tavaszias, esős idő uralkodott. Bár lokálisan egy kisebb tévedés is bosszantó lehet, az előrejelzési modellek sokat fejlődtek. Globális skálán és egyhetes időtávlatban vizsgálva a ciklon pályájának 200-300 kilométeres bizonytalansága ma már kifejezetten pontosnak számít.

Címlapkép: Purger Tamás, MTI/MTVA