Megszavazták: óriási átalakítás indul a magyar tömegközlekedésben, rengeteg település érintett

A tizenötödik Alaptörvény-módosítás mellett hétfőn több gazdaság témájú törvényt is megszavazott a parlament. Elfogadták a kormány által csak "közlekedési alkotmánynak" hívott törvénymódosítást, változtattak a mezőgazdasági idénymunkát is szabályozó foglalkoztatási törvényen, és az állami tulajdonban lévő részvénytársaságokkal kapcsolatos törvényeket is módosították.

Lázár János 2024 decemberében jelentette be, hogy a kormány kezdeményezni fogja a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény módosítását. Lázár szerint a törvénymódosítással az a cél, hogy meghatározzanak egy "szolgáltatási minimumot", amivel az emberek napi közlekedése kiszámíthatóbbá és egyszerűbbé fog válni. "A törvénynek köszönhetően ezentúl olyan helyeken is kell majd biztosítani közlekedési közszolgáltatásokat, ahol azok korábban nem voltak elérhetők" – írta a miniszter.

Újdonság, hogy a törvény tartalmazza a különböző településtípusok esetében nyújtandó szolgáltatások mennyiségi és minőségi jellemzőit. Lépcsőzetesen – települési, járás- és vármegyeszékhelyi szinten, illetve a főváros és vonzáskörzete tekintetében – határozza meg, hogy hol milyen közlekedési alapellátást kell biztosítani. Az alapellátás keretében biztosítani kell:

• adott település és a járásközpont közötti közvetlen eljutási lehetőséget naponta legalább 3 alkalommal;
• a járásközpont és a vármegyeszékhelye közötti közvetlen eljutási lehetőséget naponta legalább 2 alkalommal;
• a szomszédos vármegyeszékhelyek közötti közvetlen eljutási lehetőséget naponta legalább 2 alkalommal;
• a főváros és a vármegyeszékhelyek közötti közvetlen eljutási lehetőséget naponta legalább 2 alkalommal.

A törvény arról is rendelkezik, hogy egy adott vonalon "egyféle, az azonosítható utazási igények leghatékonyabb kiszolgálását célzó közlekedési mód" finanszírozását biztosítja az állam. Vonat és busz tehát ugyanazon a vonalon csak nagyon indokolt esetben közlekedhet majd. Ezzel gyakorlatilag a kormány be is betonozza azt a 2023. júliusi döntést, amellyel 10 vasúti mellékvonal bezárásáról és azok buszjáratokkal történő helyettesítéséről döntött a MÁV.

A fővárosi és a megyei jogú városok 20 kilométeres távolságon vagy 30 percen belüli agglomerációi viszont mentességet kaptak a szabályozás ezen része alól. A törvény ugyanis kimondja, hogy nem szűnhet meg olyan vonat és busz közötti párhuzamosság, ha emiatt 50 százalékkal megnőne a menetidő.

A sztrájk idején kötelezően nyújtandó szolgáltatás feltételeit is módosították. Ez alapján a közlekedési szolgáltatóknak innentől kezdve minden évben sztrájkmenetrendet kell készíteniük, amelyben az alapellátás nem sérülhet, és azt jóváhagyásra meg kell küldeni a megrendelőnek, vagyis az államnak. "A közszolgáltatásban részesülő lakosság kellő ellátása és a kiszámíthatóság érdekében a módosítás egyértelművé teszi, hogy sztrájk esetén a jóváhagyott sztrájkmenetrendtől nem lehet eltérni az utasok hátrányára" – áll a módosítás indoklásában.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény módosításával mezőgazdasági idénymunka esetében 2026. január 1-jétől az ezen foglalkoztatás keretében ledolgozható munkanapok száma a jelenlegi legfeljebb 120 napon túl még 90 nappal egészülhet ki.

A módosítás indoklása szerint "a mezőgazdasági ágazatban azért szükséges az idénymunkában teljesíthető napok számának növelése, mert a tavaszi-nyári időszak idényjellegű munkái után az őszi betakarítás vagy egyéb, ehhez az időszakhoz kötődő mezőgazdasági munka már nem lenne megoldható mezőgazdasági idénymunkás foglalkoztatásával".

A munkáltatók szempontjából fontos változás, hogy mezőgazdasági idénymunka esetén a további 90 napra számított közteher összege magasabb, mint a 90 napot megelőző 120 napra számított közteher. A munkáltatónak tehát valamivel nagyobb kiadást fog jelenteni, ha ugyanazt a munkavállalót foglalkoztatja további 90 napig, mint ha új munkavállalót venne fel a 120 nap lejártával.

A harmadik megszavazott törvénymódosítás az állami tulajdonban lévő részvénytársaságok, a Magyar Export-Importbank Zrt.-vel és a Magyar Fejlesztési Bankkal kapcsolatos változtatásokat tartalmazza. A törvénymódosítás célja többek között, hogy "a hazai ipar és gazdaság fellendítésén keresztül az új lakásfejlesztési tőkeprogram indításával a társasházak (lakások) építésével segítse elő a lakáshoz jutást, figyelembe véve a minőségi lakhatási feltételek mellett az energiahatékonyság, a környezetvédelem és a társadalom-fejlesztési szempontok érvényesülését is" – áll az indoklásban.