Kitört a tányérháború a kisvárosban: romhalmaz maradt utána

A szilveszteri és újévi hagyományok a következő évre egészséget, bőséget, boldogságot és szerencsét ígérnek. De vajon milyen szokások élnek Magyarországon, és mi a helyzet a világ többi részén?

Magyarország

Magyarországon vannak olyan tipikus szilveszteri és újévi ételek, amelyeknek a fogyasztása a hagyományok szerint gazdagságot és bőséget hoz. Sokan sütnek például szerencsepogácsát, amibe egy érmét tesznek. A másik kedvelt sütemény ilyenkor a rétestészta, ugyanis azt tartják róla, hogy hosszúra nyújtja a gazdagságot. Sok helyen felvágnak ilyenkor egy egész kenyeret, hogy a jövő évben is mindig legyen otthon a családnak. A szemes ételek, mint például a lencse, vagy a bab szintén szerencsét és gazdagságot hoznak. Szintén szerencsés lesz az, aki újév napján malacot eszik, hiszen a malac ,,kitúrja a szerencsét“. A hagyomány szerint nem szabad  mindent megenni szilveszterkor, mindenképpen hagyni kell ételt a hűtőben és a kamrában, hogy a következő évben se szenvedjünk hiányt semmiből.

Milyen szokásokkal köszöntik az újévet a világ más részein?

Ausztria
A szomszédos Ausztriában a bécsi Városháza előtti téren keringővel köszöntik az újévet, a város más pontjain pedig hangulatos szilveszteri ösvényen lehet ünnepelni. Az alpesi kis falvakban pedig újévi énekesek járnak házról házra, hogy köszöntsék az embereket. Míg Magyarországon tilos újév napján takarítani, addig az osztrákoknál szokás rémisztő boszorkánynak, vagy krampuszasszonynak öltözött takarítónőkkel kitakaríttatni és kifüstölni a házakat, hogy elzavarják a gonosz démonokat.

Skócia
A skótok szűk családi és baráti körben ünneplik az újévet. Náluk nem annyira felkapott ilyenkor a pezsgő, a skót whiskey mellett hot pintet isznak, amit erős sörből, whiskeyből és tojásból főznek. Egy régi szokás szerint kevéssel éjfél után egy magas, fiatal férfinak egy üveg itallal, egy mazsolás kenyérrel és egy darab feketeszénnel kell a ház ajtajába állnia, hogy a házhoz csalogassa a jó szerencsét.

Dánia
A dánok igazán hangosan köszöntik az újévet, ugyanis ők edénytöréssel fejezik ki jókívánságaikat. Családtagjaik, szomszédjaik és barátaik ajtaja előtt régi edényeket törnek el, lehetőleg minél nagyobb zajjal. Minél nagyobb ugyanis a hangzavar és a cseréphalom, annál boldogabb lesz az új esztendő.

Örményország
Az örmények különleges és tradicionális fekete kenyérbe sütött, papírdarabokra írt jókívánságokkal üdvözlik ilyenkor a vendégeiket.

Görögország
Görögországban a magyarok szerencsepogácsájához hasonlóan Vazul-kenyeret sütnek újévre, amelybe pénzérmét rejtenek, és aki megtalálja, annak szerencséje lesz és bőség vár rá az újévben. Emellett a gyerekek az óév utolsó napján kitisztítják a cipőjüket, és a házuk elé teszik, hogy Szent Vazul, a szegények és gyermekek védőszentje különféle meglepetéseket tehessen bele. Amint az újév elkezdődik, minden órát felhúznak a házban, hogy szerencsét hozzanak a házba.

Spanyolország
A spanyol újévi szokások szerint éjfélkor minden egyes harangozásnál bekapnak egy-egy szőlőszemet, hogy az újév mind a tizenkét hónapja gazdag és szerencsés legyen a számukra. Ha pedig elszámolják magukat, balszerencse és szegénység vár rájuk. Egyes tartományokban aranygyűrűt dobnak a pezsgősüvegbe. Akinek a poharába kerül, arra szerencsés és gazdag év vár.

Latin-Amerika
Brazíliában ilyenkor fehér ruhába öltöznek az emberek, hogy szerencsés, boldog, és békés legyen a következő évük. Éjfélkor pedig virágokat dobálnak a tengerbe és gyertyákat állítanak a parti homokba, így köszöntve az új esztendőt.

Bolíviában szalmából és fából készült bábukat akasztanak a házakra, hogy boldogságot és szerencsét hozzanak. Puerto Ricóban éjfélkor egy-egy vödör vízzel öntik le az ablakokat, hogy elijesszék a rossz szellemeket. Argentínában pedig mindent kidobnak az év utolsó napján, amire már nincsen szükségük, hogy helyet csináljanak az újnak.