Horgász-para: mi lesz a drasztikus szigorítással?

Várhatóan november végén lép hatályba a nyáron elfogadott új halgazdálkodási törvény végrehajtási rendelete (vr), amely a fogható őshonos halfajok fajlagos tilalmi idejét, méretkorlátozását és kifogható darabszámát is szabályozza - nyilatkozta az agrarszektor.hu-nak Bardócz Tamás, a VM főosztályvezetője. A vr megjelentetése késik, mivel a közigazgatási és társadalmi egyeztetésre bocsátott VM-tervezetben még november 15-i időpont szerepelt.

A rendelet csúszásához hozzájárult, hogy a tárca változtatási elképzelései nagy vihart kavartak horgászberkekben, mert a jövő évtől drasztikusan korlátozták volna a kifogható halak mennyiségét és méretét a jelenleg is számos tiltást tartalmazó szabályozáshoz képest. A most megjelenésre váró, véglegesített rendeletben azonban a minisztérium számos területen visszalépett a szigorítási tervekből. A tárca végül azért döntött így, mert az eredeti módosítási javaslatok nagy részével a több mint 300 ezer tagot tömörítő Magyar Országos Horgászszövetség (MOHOSZ) nem értett egyet.

Most lemondtak a felső méretkorlátokról

Legfontosabb enyhítésként egyetlen őshonos halfajnál sem lép életbe felső méretkorlátozás - közölte Bardócz Tamás. Ez tehát az jelenti, hogy marad a jelenlegi szabályozás, amely most sem tartalmaz ilyen korlátozásokat. Horgászszempontból további pozitívum, hogy a dévérkeszeg, a karikakeszeg, a bagolykeszeg és a laposkeszeg nem kerül fel a fajlagos fogási tilalmi időszakkal védett fajok listájára, és ezekre méretkorlátozást sem vezetnek be. A nem őshonos, de horgászati szempontból lényeges fajoknál - így az ezüstkárásznál, az amúrnál vagy a törpeharcsánál - pedig mostantól semmilyen korlátozást nem alkalmaznak, így ezekből bármennyi kifogható és elvihető lesz, ha a vízhasznosítók az általuk kezelt vizeken eltérő szabályozást nem vezetnek be.

A VM ugyanakkor számos ponton nem engedett az eredetileg elhatározott szigorításokból. A főosztályvezető tájékoztatása szerint például a kecsege és az aranykárász mostantól felkerül az úgynevezett nem fogható fajok listájára a komoly állománycsökkenés miatt. E "státus" azonban nem jelent védettséget, így egy-egy vízterületnél újra engedélyezhetik horgászatukat, ha a hasznosítók igazolni tudják, hogy intézkedéseket tettek az állományok fennmaradása és megújítása érdekében.

Több új faj is felkerül azért az időszakos tiltólistára

További új szigorításként a domolykó, a garda, a compó és a sügér is felkerül a fajlagos tilalmi időszakkal védett őshonos halfajok listájára. Sügért március 1.-április 30., domolykót és gardát április 15.-május 31., míg compót május 2.-június 15. között nem lehet majd fogni. Ezen felül a gardánál 20 centiméteres, a domolykónál és a compónál 25 centiméteres minimális méretkorlátozás is életbe lép.

A már fajlagos tilalmi időszakkal védett fajok közül 20 centiméteres minimális méretet vezetnek be a jászkeszegre, a szilvaorrú keszegre és a paducra. Egyúttal e fajok és a márna fogási tilalmi időszakát április 15.-május 31.-re hozzák előre a mostani május 2.-június 15. közötti időpontról. (A pontynál viszont - ellentétben az eddigi elképzelésekkel - marad a május 2.-június 15-i tilalmi idő a 30 centiméteres jelenlegi minimális méretkorlátozás meghagyása mellett).

A horgászoknak figyelniük kell majd arra is, hogy több fajnál változik a mostanáig megkövetelt minimális fogási méret. Így a kősüllőnél és a menyhalnál 20 helyett 25 centiméteres, míg a harcsánál 50 helyett 60 centiméteres (tilalmi időszakban 80 helyett 100 centiméteres) alsó mérethatár lép hatályba. Ezen felül a kősüllőnél 3 kilogrammról három darabra, a menyhalnál 10 kilogrammról 3 darabra csökken a naponta kifogható mennyiség.

Horgászszempontból egyértelműen kedvező viszont, hogy - szemben a korábbi tervekkel - nem maximálják tíz kilogrammban a naponta elvihető őshonos halfajok teljes mennyiségét. Az eddigi VM-javaslat arról szólt, hogy a darabszámmal korlátozott ("nemes") és a darabszámmal nem korlátozott ("szemét") őshonos halakból együttesen napi tíz kilót lehetett volna zsákmányolni, vagyis egyrészt a nemes halaknál a darabszám mellett súlykorlátozást is bevezettek volna, másrészt a napi súlykvótához sorolták volna például a kifogott keszegek mennyiségét is. A végleges verzió viszont a mai szabályozást hagyja érvényben, amely a darabszám korlátozással érintett őshonos fajokból naponta fajonként legfeljebb három, összesen pedig öt kifogását engedélyezi a minimális mérethatárok betartása mellett. A darabszámmal nem szabályozott fajokból pedig továbbra is tíz kilogramm lesz a zsákmányolható összmennyiség naponta.

Visszautasítják a "zöldvádakat"

A minisztérium a szabályozással arra törekszik, hogy minél több hal tudjon szaporodni a természetes vizekben - hangsúlyozta Bardócz Tamás. Egyúttal visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint az eredeti drasztikus szigorítási elképzelések egyoldalú "zöldszempontokat" helyeztek előtérbe a horgászérdekekkel szemben.

A főosztályvezető szerint a VM nem akar a horgászok ellen fellépni, de szükségesnek tartja a halállomány védelmét is. Ugyanakkor a hatályba lépés előtt álló, kompromisszummal véglegesített új szabályozást természetvédelmi szempontból is elfogadhatónak ítéli, így hosszabb távon sem lát indokoltnak további lényeges változtatásokat, hacsak a horgásztársadalom nem kezdeményez ilyeneket. Tovább kell vitatkozni például a felső méretkorlátozásokról, és később fontolóra kell venni ezek bevezetését, ha e kérdésben a horgászok egyetértésre jutnak - tette hozzá a főosztályvezető.