Hiába fizetsz többet: példátlan tiltásözön jöhet

Hatalmas felháborodást válthatnak ki horgászberkekben azok a szigorító elképzelések, amelyeket a Vidékfejlesztési Minisztérium szerepeltet a nyáron elfogadott új halgazdálkodási törvény kiegészítéseként készülő végrehajtási rendelet (vr) tervezetében. A vr a tárca szerint társadalmi egyeztetés alatt áll, és elvileg már november 15-től hatályba léphet. A részletekről azonban az "egyszerű" horgászok nagy része alig tud valamit, így valószínűleg csak a jövő évi horgászjegyek - területi engedélyek és fogási naplók - kiváltásakor szembesül majd azzal, hogy horgászati és fogási lehetőségei drasztikusan szűkülnek.

A VM azt tervezi, hogy szinte valamennyi őshonos horgászható halfajnál időszakos fogási tilalmi időszakot vezet be, számos fajnál az eddigi tilalmi időt és a legkisebb kifogható mérethatárt növeli, sokuknál pedig felső méretkorlátot is bevezet. Egyes őshonos fajoknál a napi kifogható mennyiséget darabszámban maximálnák az eddigi napi súlyhatár helyett, míg másoknál a súlyban kifejezett napi fogási limitet csökkentenék. Őshonos halakból - akár darabszámkorlátozás alá esnek, akár nem - naponta összesen legfeljebb tíz kilogrammot lehetne kifogni, miközben a jelenlegi szabályozás ilyenfajta "összeszámolós" korlátozást egyáltalán nem tartalmaz.

Szakértők szerint ugyanakkor a tervezett szigorítások mögött egyoldalú "zöldszempontok" húzódnak meg, amelyek kifejezetten sértik a horgászok többségének érdekeit. A korlátozásokat nem támasztják alá megalapozott hatástanulmányok, így az elképzelések ellentetések lennének a horgászat és a horgászturizmus fejlesztésére irányuló törekvésekkel, amelyeket a nyáron elfogadott halgazdálkodási törvény határozott célként jelöl meg.

A fogási lehetőségek úgy szűkülnének drasztikusan, hogy a horgászoknak már eddig is évről-évre többet kellett fizetniük az engedélyekért, és a drágulás várhatóan ezután sem áll meg. Ezzel szemben tavasszal például másfél hónapig szinte semmilyen őshonos halat nem lehetne fogni a szigorítások miatt. Ráadásul a tervezett változtatások a szabályozást annyira elbonyolítanák, hogy az előírások betartása a gyakorlatban kérdésessé válna. Az új rendelkezések - figyelembe véve az ellenőrök számának várható jelentős növelését is - indokolatlan viták forrásául szolgálnának és a horgászok vegzálásához vezetnének. Szakértők szerint drasztikus korlátozások helyett állami haltelepítési programokra és az ívóhelyekre - például a sok helyütt elhanyagolt holtágak rehabilitálására - lenne szükség, ha a VM a természetes vízi halállományt kevésnek találja.

A horgászat és a horgászturizmus fejlesztésének gátja lehet, ha a tervezett szabályozás a jelenlegi formájában lép életbe - mondta az agrarszektor.hu-nak Fűrész György, a több mint 300 ezer tagot tömörítő Magyar Országos Horgász Szövetség ügyvezető elnöke. Hozzátette: a tárgyalások még nem fejeződtek be, ezért a szervezet lát esélyt a rendelettervezet befolyásolására.

A MOHOSZ szerint jól működött a kisebb korrekciókkal 1997-től alkalmazott, ma is érvényben lévő tilalmi, méretkorlátozási és fogási rend, ezért a szervezet ennek megtartását szorgalmazza a generális VM-módosítás helyett, amely túlzottan előnyben részesítené a halvédelmi szempontokat minden más érdekkel szemben. Az érdekképviselet különösen kifogásolja a felső fogási méretkorlátok tervezett bevezetését, mert a nagyobb egyedek tömeges vízben tartása felboríthatná a halállományokok természetes egyensúlyát, miközben nem vezetne látványos többletszaporulathoz, mert a nagyobb halak szaporodási képessége szinte minden fajnál jelentősen csökken. Ha valaki megfogja "élete halát", továbbra is rá kellene bízni, megtartja vagy visszaengedi-e azt, ahelyett, hogy akár egy centiméteres mérettúllépésnél is százezer forintos halvédelmi bírság kiszabását kellene megkockáztatnia - fogalmazott Fűrész György.

KATTINTS! További részletek az Agrárszektor.hu-n