Pofon a világ legolcsóbb autójának: fellázadtak a parasztok

A Nyugat-Bengáliát irányító kommunista párt, önmagát meghazudtolva tőkét szeretett volna bevonni, mikor versenybe szállt a Nano-gyár letelepedéséért, ugyanis a jövőt a mezőgazdaság mellett az iparban látja, a parasztoknak azonban nem tetszett a módszer, amivel ezt meg szerették volna valósítani.

Egy 1894-es törvényre hivatkozva, amit a britek vezettek be, mikor vasutat és csatornát építettek az országban, az állam kisajátíthatja a parasztok földjeit, amennyiben azt valamilyen "közösségi cél" érdekében teszi. A Nano-gyár megépítése miatt 13000 paraszttól vették el földjeiket, mondván, hogy ennyi érintettel nem tud tárgyalni a gyár.

A 13 ezer földbirtokosból 2250 hallani sem akart az elkobzásról, még kompenzáció fejében sem, ők ugyanis hosszú távú megélhetésüket remélték abból a földből, ami évente akár háromszor is termést hozott.

A helyzetet gyorsan kihasználta az ellenzék is, és arra szólította fel a kormányt, hogy 400 hektárnyi földet adjon vissza a parasztoknak, mondván, még így is elegendő marad a gyár megépítéséhez, a beszállítók pedig valamivel messzebb is le tudnak telepedni.

Azonban a gyártó, és a kormány ezt nem tartja elfogadhatónak, hiszen a Nano épp attól válhatna népautóvá, hogy mindössze 2300 dollárba (370 ezer forint) kerülne, ez az ár azonban elképzelhetetlen, ha az anyavállalat és a beszállítók között akár minimálisan is nő a távolság. Ráadásul nem törvény sem ad rá módot, hogy más földet adjon vissza az állam a parasztoknak, mint amit elkoboztak, márpedig nem biztos, hogy épp azok követelik vissza, akikétől meg is tudna válni a gyár.

A Tata ez idáig 350 millió dollárt (56 milliárd forint) invesztált a projektbe, de több másik indiai állam is verseng a vállalat kegyeiért, így nem elképzelhetetlen, hogy máshol építi fel az egységet, és kezdi meg a gyártást.

Eredetileg október elejére tervezték az értékesítés beindulását, ez azonban valószínűleg nem lesz tartható.