Mivel megy az autó? - Meglepetés a motorban!

Hogy honnan lehet felismerni, egy autót, amely kókuszdió-olajból készített dízel-keverékkel üzemel? Külsőre nincs benne semmi különleges, de ha elmegy mellettünk egy ilyen kocsi, akkor már könnyű dolgunk van.

Nem a kocsi motorjának hangjából lehet felismerni, hanem egészen egyszerűen a kipufogógáz illatáról, merthogy "orrtanúk" szerint kókuszos sütemény illatára emlékeztet.

Mielőtt azonban már elképzeljük, hogy a szmogos levegőjű belváros levegője hirtelen süteményillatúvá avanzsál, lehűtjük a kedélyeket, alkalmazása még csupán kísérleti fázisban van, ráadásul egyéb akadályok is nehezítenék a nálunk való meghonosítását.

A Csendes-óceáni szigetvilágban mindenki kókuszlázban ég, legalábbis minden vállalkozó, társaság, és energiaszolgáltató ezzel kísérletezik. Az úttörő vállalkozás, a Pacific International Inc. vezérigazgatója szerint az ötlet még magától Rudolf Dieseltől származik, ugyanis ő maga úgy találta fel motorját, hogy mogyoró-olajat használt hozzá.

A bioüzemanyagok elterjedése egyébként a kókuszolaj árát is feljebb tolta, amely majdnem eléri az 1000 dolláros tonnánkénti árat. A felhasználási módozat régebbre nyúlik vissza, a Fülöp-szigeteki lakosok már alkalmazták a II. világháború alatt a dízel-alternatívájaként, de aztán a felejtés sötét kamrájába süllyedt az ötlet.

Az egyik problémát az alkalmazással kapcsolatosan az jelenti, hogy a modern motorok már kevésbé toleránsak a tiszta kókuszolaj használatára. Egy másik probléma az, hogy a kókuszolaj 25 fok alatt kezd megszilárdulni, persze ez a trópusokon nem jelent nagy gondot.

A legtöbb motorhoz egyébként a dízel-kókuszolaj keverék vált be, 50-50 százalékos arányban.

Az alternatív energia, egészen pontosan a bioüzemanyagok elterjedésével kapcsolatosan a leginkább hangoztatott probléma az élelmiszerárakra gyakorolt hatás, ugyanis a tradicionális alapanyagok, mint a búza és kukorica iránti megnövekedett kereslet ezen termények árára felfelé irányuló nyomást gyakorol.

Ez természetesen hatást gyakorol az ezen nyersanyagokból készült feldolgozott élelmiszerek árára is, emiatt emelkedik például számos országban a kenyér és a tészta ára is.