Internetes átverés Magyarországon: így bukhatsz te is tízezreket

Szabó Henrik, az Országos Rendőr-főkapitányság alezredese szerint Magyarországon a számítógépes bűncselekmények között nem annyira a honlapok feltörése, hanem inkább az apróhirdetésekkel elkövetett csalások a jellemzők.

Szabó Henrik a tanácskozás egyik témájával, a kiberbűnözéssel kapcsolatban az MTI-nek kedden elmondta, a kifejezés az interneten elkövetett bűncselekményekre vonatkozik. Kifejtette, ezek között megkülönböztethetők a hagyományos, vagyon elleni bűncselekmények, például a csalás az aukciós honlapokon vagy apróhirdetéseken keresztül, az adatok jogosulatlan megszerzése internetes oldalak, számítógépes rendszerek feltörésével, illetve az oldalak blokkolása. Bár előfordul, Magyarországon nem túl gyakori a honlapok feltörése - mondta.

Elmondta, hogy az internet elterjedésével a számítógépes bűncselekmények száma is egyre nő. Az ilyen jellegű bűncselekmények "nem ismerik az országhatárokat", de a fejlettebb, komolyabb számítógépes infrastruktúrát fenntartó országokban általában jóval elterjedtebb a kiberbűnözés - mutatott rá. A rendőrségnél évek óta speciális osztály foglalkozik a számítógépes bűncselekményekkel.

Óvatosan az online vásárlással

Több szempontból is változtak a magyar internet felhasználók szokásai az elmúlt években. Egyre jobban bízunk az online fizetési módokban, ráadásul - egyes felmérések szerint - az online vásárlási kedv növekedése az 50 év feletti korosztálynál volt a legerőteljesebb. Biztonság szempontjából az internetre nagyobb figyelmet kell szentelni, mert némileg kockázatosabb terület.

Önmagában komoly különbséget jelenthet, amikor az ügyfél hazai, illetve külföldi kereskedőnél vásárol. A magyar internetes kártyaelfogadásban azt látjuk, hogy a hazai oldalak nagy része egészen más felépítésű, mint ami megszokott a világban, technológiai szempontból. Nagyon sok külföldi oldal úgy működik, hogy a kereskedő oldalán adom meg a kártyaszámot, a szállítási címet - ez pedig jelenthet egy olyan kockázatot, hogy ha ott nem megfelelően kezelik az adatokat, adatvesztés következhet be (természetesen világszerte komoly szabályozási rendszer működik ennek elkerülésére). A magyar oldalak annyiban mások, hogy általában a fizetés nem a kereskedő oldalán történik meg, hanem az ügyfelet átirányítják a banki fizető oldalra. A banki oldalak pedig adatbiztonsági szempontból magasabb szinten állnak, azaz ha banknál van az adat, jobban megbízhatunk abban, hogy az nem kompromittálódik a tranzakció folyamán. Nálunk tehát a személyes adatok szétválnak a kártyaadatoktól, és ezekhez nem fér hozzá a kereskedő.

Egy honlapról ugyanakkor nem egyszerű megállapítani, hogy átverős-e, vagy sem, lenyúlja-e a pénzünket, vagy meg akarja szerezni kártyánk adatait. Nagyon fontos, hogy olyan honlapokat használjunk, amelyeket már korábbról ismerünk. Ha hirtelen találunk egy oldalt, valami megtetszik, és elkezdünk rajta vásárolni, érdemes előbb leellenőrizni, várni a vásárlással, megfigyelni azt, hogy egy hónappal később is ugyanazokat a körülményeket tudja-e felmutatni, mint amit korábban láttunk. Érdemes összehasonlítani, hogy megvannak-e azok a biztonsági jelek és előírások, amelyeket egy ilyen vásárláskor az embernek érdemes figyelembe venni. Ilyen például, hogy van-e ügyfélszolgálat, telefonszám, cím, tulajdonos, üzemeltető, stb. - ezek, illetve ezek hiánya árulkodó jelek lehetnek. A weben egyre több helyen jelenik meg a kártyatársaságok biztonságos fizetőoldalt jelölő szimbóluma.

Az aukciós csalás ellen is lehet védekezni

Az aukciós csalás egy internetes csalás, melyben az egyre terjedő aukciós oldalakat használja ki az átverő. Az aukciós oldalon regisztrál a csaló, majd olyan termékeket kínál eladásra, melyek valójában nem is léteznek. Hogy megbízhatóbbnak tűnjék a profil alapján, gyakran további felhasználói fiókokat is készít, és fantomvásárlásokat hajt végre a főprofillal, így annak lapján látszik majd a sok sikeres átadás, melyek valójában nem is léteztek, de bizalmat gerjesztenek.

Az aukciós csalás legegyszerűbb esete az, ha az eladó egyszerűen nem küldi az elnyert (és kifizetett) terméket, vagy küldi, de nem az, nem olyan, esetleg hamisítvány az adott tárgy. Ez utóbbi kategóriában leggyakrabban értékesnek hazudott ékszert, koncertjegyet, műszaki cikket találunk. Persze az is előfordul, hogy fiktív tárgyról van szó.

A rendőrök azt tanácsolják, óvakodjunk az olyan eladóktól, akiknek kevés értékelésük van más felhasználóktól vagy meglepően alacsonyan árulnak, esetleg nem valódi lakcímmel vagy telefonszámmal regisztráltak.

Internetes vásárlás esetén legyünk elővigyázatosak. Olvassuk el a vevőről adott értékeléseket és nagyobb összegű vásárlás esetén kérjünk személyes találkozót. "Problémamentes" eladó esetén ez nem lehet akadály, de ha az eladó elzárkózik a személyes találkozótól, akkor élhetünk a gyanúval, hogy esetleg bűncselekmény áldozatává váltunk. Ha a személyes átvételre nincs lehetőség, akkor érdemes utánvételes fizetést kérni.