Egyre felkészültebbek a magyarok az online vírusokkal szemben: ezeket a programokat használják

Miközben a legtöbb magyar jelentős online biztonsági intézkedéseket alkalmaz, a Sophos felmérés részletes eredményei aggasztó hiányosságokat tárnak fel a napi kiberbiztonsági gyakorlatokban. Csak a válaszadók 25%-a ellenőrzi az üzenetek vagy e-mailek küldőjének hitelességét, és mindössze 31%-uk tartja naprakészen magát a kiberfenyegetésekről szóló információkkal kapcsolatban.

A lengyel, cseh és magyar internetezők körében végzett felmérés rávilágít arra is, hogy a felhasználók körében alacsony a jelszókezelők népszerűsége.

Milyen kiberhigiéniai intézkedéseket követnek az internetezők?

A magyar internetezők körében a leggyakrabban használt online védelmi módszer az erős jelszavak használata, ami a válaszadók 77%-át érinti. Több mint a felük (58%) használ antivírus szoftvert. Egyéb népszerű intézkedések közé tartozik a nyilvános Wi-Fi hálózatokhoz való csatlakozás elkerülése (32%). A csehekkel és a lengyelekkel összehasonlítva a magyarok kevésbé valószínű, hogy többtényezős hitelesítést alkalmaznak, mindössze 42%-uk használja ezt a módszert.

Chester Wisniewski, a Sophos technológiai igazgatója így magyarázza: „Az erős jelszavak széles körű használata pozitív jel, de tekintettel a jelszóerősség szubjektív természetére, érdemes emlékeztetni a felhasználókat arra, hogy a biztonságos jelszavaknak legalább 12 karakterből kell állniuk, beleértve a nagy- és kisbetűket, számokat és speciális szimbólumokat. Figyelemre méltó, hogy a magyaar válaszadók kevesebb mint fele használ többtényezős hitelesítést. Ez a módszer jelentősen növeli az online biztonságot és megnehezíti a kiberbűnözők számára a felhasználói erőforrások elérését.”

Információforrások a kiberfenyegetésekről

A magyar internetezők leggyakrabban a hagyományos médiából, például rádióból, televízióból és híroldalakból szereznek tudomást az online fenyegetésekről (57%). Több mint felük (54%) figyel az intézmények, például bankok által közzétett figyelmeztetésekre, míg 47%-uk a közösségi médiában keres információkat. A család és a barátok is jelentős szerepet játszanak, a válaszadók 42%-a említi őket forrásként. Lengyelországban ezek a források még népszerűbbek, mindegyik körülbelül 70%-os válaszaránnyal. Eközben a csehek leggyakrabban a bankok és egyéb intézmények figyelmeztetéseire támaszkodnak, amit a válaszadók 58%-a jelzett.

A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a pénzügyi intézmények és a hagyományos média megbízható információforrásaiba vetett bizalom továbbra is magas. Azonban a magyar alkalmazottak viszonylag alacsony százaléka, akik munkahelyi képzés során szereznek kiberbiztonsági ismereteket – mindössze 25% az aktív válaszadók közül – riasztó. Ezt a hiányosságot azonnal kezelniük kell a munkaadóknak. Az alkalmazottak oktatása a digitális fenyegetésekről minden szervezet biztonsági stratégiájának sarokköve, különösen azok számára, akik online tárolják adataikat. Mind a magáncégeknek, mind az állami intézményeknek nagyobb hangsúlyt kell fektetniük erre a területre

- fogalmazott Chester Wisniewski.

Számítógépek, okostelefonok és az internetes dolgok

A magyar internetezők elsősorban a személyi számítógépeket (79%) és az okostelefonokat (72%) védik. Sokkal kevesebb figyelmet fordítanak a táblagépekre (23%) és más internetkapcsolattal rendelkező eszközökre, mint például az okos TV-kre és játékkonzolokra. Ezzel szemben a lengyelek és a csehek az okostelefonok, a személyi számítógépek és a táblagépek védelmét helyezik előtérbe ebben a sorrendben.

"Örvendetes, hogy a magyarok komolyan veszik mind a számítógépek, mind az okostelefonok védelmét. Ez különösen fontos, mivel az elmúlt évtizedben a mobiltelefonok kulcsfontosságú eszközökké váltak az online bankolás és vásárlás terén. Ugyanakkor figyelmet érdemel a háztartásokban található egyre több internetkapcsolattal rendelkező eszköz. A televíziók, set-top boxok vagy okos otthoni vezérlőpanelek – ha nem biztosítják őket – a kiberbűnözők számára kapuként szolgálhatnak. Az összes okos otthoni eszköz és azok dedikált alkalmazásainak rendszeres frissítése kulcsfontosságú. Ez minimalizálja a kockázatokat azáltal, hogy a gyártók által azonosított sebezhetőségeket kezeli" – hangsúlyozza Chester Wisniewski.

A Sophos felmérése azt mutatja, hogy bár a magyarok tisztában vannak az online fenyegetésekkel, van még hová fejlődni olyan területeken, mint a többtényezős hitelesítés gyakoribb használata, a kiberbiztonsági frissítések rendszeres nyomon követése és a munkahelyi oktatás. Az is elengedhetetlen, hogy kövessük az alapvető online biztonsági szabályokat, például a szoftverek és alkalmazások rendszeres frissítését.