Mutatjuk, milyen nyomorban élnek magyar gyerekek százezrei

Magyarországon 840 ezer ember kűzd ma súlyos megfizethetőségi problémával, akiknek a fizetésük 40 százaléka lakhatásra megy el. Emellett két és fél millió magyar él olyan lakásban, ami beázik, penészes, és egészségtelenek az életkörülmények. Körülük fél millió gyerek. A méltányos lakhatáshoz az is hozzátartozik, hogy nem túlzsúfolt a lakás, hanem mindenkinek van lehetősége normális pihenésre, a gyerekeknek tanulásra - ez ma 4 millió embernek nem adatik meg - derült ki a Habitat for Humanity Magyarország lakhatási szegénységről szóló jelentéséből. 

Kőszeghy Lea, a szervezet szakpolitikai munkatársa azt emelte ki, hogy elemzésük szerint 300 ezer ember él olyan településrészeken, ahol nincs munkalehetőség, a gyerekeknek pedig nem biztosított a színvonalas oktatás. És ezek csak a rossz településrészeken élők száma, nincsenek beleszámolva a leromlott, elszigetelt kis települések lakosai.

Beleragadnak a saját lakásba

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonban él, a legszegényebbeknek a háromnegyede is. Ez viszont azt jelenti, hogy a szegény családok lepusztult, rossz minőségű ingatlanokban tengődnek, hiszen nincs pénzük felújításra, így folyamatosan romlik az ingatlan állapota és ezzel együtt a benne lakók életkörülményei is. Többségük nem tud eljönni ezekből a házakból, vagy településekről, mert annyira alacsony az ingatlanuk értéke, hogy nem tudnának jobbat venni jobb környéken.

Nem opció a bérlakás

A felmérés szerint az látható, hogy ma a társadalom leggazdagabb tizede lakik albérletben, és a legszegényebb tizede. A jelenlegi piacon a bérlés drága, bizonytalan, és nagy a kockázata a lakásvesztésnek. A lakásoknak csak az 1,4 százaléka önkormányzati bérlakás, azok kihasználtsága és állapota viszont nagyon rossz.

Sorra szűnnek meg a segítségek

Tavaly megszűnt a normatív lakásfenntartási támogatás, amely korábban a többtagú, alacsony jövedelemmel rendelkező családoknak jelentett segítséget. Ők most már az önkormányzatokhoz fordulhatnak támogatásért, a települési támogatást viszont az adott önkormányzatnak saját forrásból kell fedeznie - mondta Kováts Bence, a Habitat szakpolitikai munkatársa.

A szervezet megvizsgálta a magáncsőd intézményét is. Azt látták a nemzetközi összehasonlításban, hogy a magyar törvény nagyon szigorú lett, és az adósnak nagyon sok feltételnek kell megfelelnie, ami csak növeli a kiszolgáltatott helyzetét.

A lakásszerzési támogatások nem a szegényeknek segítenek

A csok, az új építésű ingatlanokra vonatkozó áfa-csökkentés, az építés esetén igényelhető adóvisszatérítés és az éptési jogszabályok változásai nem a lakhatási szegénységben élőknek nyújtanak segítséget. Így az ő helyzetükben érdemi változásokat nem hoznak ezek az intézkedések. A jelentés készítői emelett azt is problémának látják, hogy az említett intézkedések mind hozzájárulnak a tulajdonorientációs problémához, és ezzel egy időben nem látnak semmilyen érdemi változást a bérlakásszektor fejlesztésében.

Tehát nem született tavaly egyetlen intézkedés sem, ami valóban megoldást jelenthet a lakhatási szegénységre - ez derült ki a kutatásból.

Költségvetés kétharmada nem a szegényeket segíti

Nincs központi koordinált lakáspolitika, ezt látják a legnagyobb problémának a Habitat munkatársai. Vizsgálatuk szerint a költségvetés sem átláható, egy összegben szerepelnek a lakhatási támogatások, és nem tudni, hogy ezalatt mire mennyit költ az állam. Aránytalanság is jellemzi, mert a 107 milliárd, lakhatási célra elkülönített összeg kétharmada a jobb anyagi helyzetben élők lakástulajdonhoz jutását támogatja. A Nemzeti Eszközkezelő Támogatás pedig csak a devizahiteleseknek jelent egy kis segítséget.

A szervezet munkatársai szerint lenne megfelelő forrás, csak át kellene strukturálni a kiadásokat, és sokkal többet kellene költeni a lakhatási szegénységre. Jó szakpolitikai intézkedésekkel gyors és jelentős változást lehetne elérni.