21 °C Budapest

Ez az óraátállítás dilemmájának igazi oka: eddig titkolták előttünk

2019. március 30. 12:58

Az utolsó óraátállítások egyike jöhet el március 31-én, amikor is a nyári időszámítás jegyében hajnali 2-kor 3-ra kell előreállítani az órákat. De mi szükség egyáltalán még erre a huzavonára? Az óraátállítás káros az egészségre, depressziót okozhat, hovatovább a gazdasági élet szereplőire is komoly hatással lehet. Nem véletlen, hogy az egész átállítósosdi hamarosan véget ér. Megnéztük, miként jutottunk idáig.

A legfrissebb hírek szerint úgy néz ki, végleg mehet a levesbe az óraátállítás az egész EU-ban. Az Európai Parlament ugyanis a tavaszi és őszi, egy órás óraátállítás 2021-től kezdődő eltörlése mellett döntött. Az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra, áll a parlamenti állásfoglalásban. A téli időszámítást választó országok utolsó váltása a téli időszámításra 2021. október utolsó vasárnapján történhet meg. 

Mi tartott ennyi ideig?

Az óraátállítás régóta az emberek begyében van, de jól látható, hogy a hosszú évtizedek alatt megszilárdult rendszert nem egyszerű megváltoztatni. Korábban egyébként a Pénzcentrum olvasóit is megszavaztattuk a kérdésben, akkor 

több mint tízezren voksoltak arra, hogy töröljék el az óraátállítást, eközben kétezren sem voltak azok, akik rendszer megtartása mellett tették le a voksuk.

Bár nem csak az olvasóink, de szélesebb néptömegek is ugyanígy gondolkodtak, azt látni kell, hogy az óraátállítás kapcsán egyébként akadnak pro és kontra érvek is bőven. Mellette szóló érvként leginkább az energia megtakarítást szokták hangsúlyozni (a MAVIR korábbi számításai szerint 4-5 milliárd forintot spórolnak a hazai fogyasztók; ez kb. 40 ezer háztartás éves felhasználását jelenti); de az utóbbi időben ez a szempont is komoly támadásokat kapott. Mint azt több kutatás is megemlíti, amit a világításon megspórolunk az átállással, azt egyre inkább elveszítjük a légkondicionáláson.

Az eltörlést szorgalmazók érvei között gyakran merül fel, hogy az átállás az emberi egészségre, közérzetre rövidtávon hátrányos hatású. Szerintük ilyenkor fáradtabbak, ingerlékenyebbek vagyunk, de gyakori a szívfrekvencia ingadozása (elvileg ilyenkor megugrik a szívinfarktusos, ill. strok-os esetek száma), illetve a depresszió is. Ez utóbbit egyébként nemrég egy dán tanulmány is alátámasztotta, amely szerint bizonyítható kapcsolat van a depresszió és a téli időszámításra való átállás között. A Wikipédia bejegyzése (egy csipet sóval) szerint azonban mindez csak részben igaz, hiszen:

A több fény hatására a szervezetben több D-vitamin termelődik, ami erősíti az immunrendszert. Az embereket érő több napsütés hatására jobb az emberek hangulata. Sőt, az eltörlés mellet érvelők szájából gyakorta elhangzik az is, hogy az átállás utáni napokban megugrik a balesetek, köztük az autószerencsétlenségek száma.

Egy korábbi tanulmány szerint például akár több száz ember életét is megmenthetné az óraátállítás elhagyása, és az, ha egész évben a nyári időszámítást használnánk. Ennek az érvnek viszont némileg ellent mond az a tény, hogy hosszú távon viszont, a jobb látási viszonyok miatt csökkenhet a közúti balesetek száma.

Egy korszak vége

Pro érvek ide, kontra érvek oda az Európai Parlamenti döntés úgy látszik végleg véget vetett a kérdésnek, az azonban még nincs eldöntve, hogy Magyarországon a téli vagy nyári időszámítás fog-e maradni. Ez pedig nem is gondolnánk, mennyire nem mindegy. A Portfolio például azt írta

sokkal fájdalmasabb és kötöttebb döntés lesz időzónát választani, mint ahogy most gondoljuk.

Érveik szerint ugyanis Németország és Franciaország eldönti majd, hogy mi jó nekik (amihez buzgón asszisztálnak a Benelux-államok, Dánia, Olaszország, Svájc alkalmazkodik, Ausztria meg lobbizik). Magyarország ebben a kérdésben irreleváns. Magyarország azt teheti, hogy kivárja a német-francia egyeztetések végét (amiben rengeteg szempont fog érvényesülni az emberek akaratán kívül, pl. turizmus, ipari lobbi, nemzetközi kapcsolatok), aztán eldönti, milyen időzónát szeretne. Ha a francia-német tengely a jelenlegi nyárit választja, nincs semmi látni való. De mi van, ha a télit? 

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

A jelenlegi időzónánk (részben politikai és történelmi okokból) rendkívül széles ez alapján az elemzés szerint. Párizs és Budapest között több mint egy óra van napfelkeltében, a franciaországi Brest és Nyíregyháza között már 1 óra 45 perc. (Brestben még március végén is 7 óra után kel fel a nap). A nagy időzónák a centrumnak alapvetően jók, a perifériáknak meg kompromisszumokkal járnak. (Portugália megpróbálta a kontinentális európai időzónát, nem jött be neki.) Nem véletlen, hogy mi is azt érezzük, a nyári időszámítás a jó. Ugyanakkor az üzleti környezet, a történelem és a jóérzés Nyugat-Európához köt minket. 

Nyugat-Európa tehát történelmi lehetőség előtt áll, eldöntheti, hogy milyen időzónában szeretne élni a következő évtizedekben. 

Szerintünk a saját szempontjukból jó és felelős döntést fognak hozni. Természetesen mondhatnánk, hogy ennek összeurópai döntésnek kell lennie, de az európai lakosság és gazdaság jelentős része a Párizs- München közötti sávban koncentrálódik. Bár a döntésben fontos, hogy az emberek mit akarnak, de legalább ilyen fontos a gazdasági lobbi, amelynek a szava a gazdasági lassulás tükrében felértékelődhet. Megítélésünk szerint nagyon könnyen elképzelhető (nem ismerve teljes mértékben a nyugat-európai preferenciákat), hogy Nyugat-Európa a jelenlegi téli időzónát fogja választani. És akkor fájdalmas döntés elé fogunk nézni, és csak rossz megoldások lesznek: téli időszámítás vagy a román időzóna

- zárta elemzését a portál. Ez alapján persze érthető a dilemma, ugyanakkor biztos döntés még nincs. Gazdaságilag persze látjuk, mi a jó lépés, de azért a tömegek akaratát sem szabad a sutba vágni. És az egészségüket sem, így például a Magyar Alvásszövetség a következőképpen matekozott: "Az alvás és az ébrenlét évezredeken át kialakult természetes ritmusának, a cirkadián ritmusnak a mesterséges (intézményes) megzavarása ugyanis az emberi szervezetre negatívan ható fáziseltolódási következményekkel jár" - írták közleményükben, amihez hozzátették, hogy

a nyári időszámítás bevezetése, az eredeti és csillagászati szempontokon is alapuló téli helyett, azt jelentené, hogy a korai kelést, télen, sötétben is erőltető időszámítás lépne érvénybe, mely szerint decemberben az első iskolai tanórák vagy munkaórák idején még teljes sötétség uralkodna kint, és a pirkadat legtöbbünket a munkahelyünkön érne.

Tehát a szövetség szerint jó, hogy az EU-ban elakarják törölni az óraátállítást, csak szerintük nem a nyárira, hanem a télire kellene átállni. Egészségügyi szempontból tehát egyáltalán nem lenne rossz a téli időzóna, igaz, a magyarok ezt kevéssé akarják.

Bárhogy is érjen tehát véget az óraátállítósdi, valakik örülni fognak neki, míg elképzelhető, hogy közel ugyanennyien lesznek azok is, akik gyűlölni fogják azt a napot, amikor a legvégső döntés megszületik. Addig is azonban mindegy megy a maga kerékvágásában, azaz március 31-én egy órával kevesebbet aludhatunk, az óramutató ugyanis vasárnap hajnali kettőkor hajnali háromra fog mozdulni.

NEKED AJÁNLJUK
Ilyen modellben még soha nem szerveztek ekkora rendezvényt (x)

Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.

Zsongtak és tolongtak a vevők a magyar Kickstarteren: rengetegen csaptak le erre az egyedülálló termékre

Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.

Újraindul a STRT Holding inkubációs programja, a Launchpad

Az STRT Holding közleménye szerint 8+30 millió forint befektetés és tapasztalt mentorgárda várja a jelentkezőket.

Egykor kubai textilmunkásoktól volt hangos, most közösségi finanszírozásból újul meg a patinás budapesti gyárépület (x)

A hiánypótló naturális, és letisztult berendezési trendeket kedvelő fotós közösség számára a Nordix már nem ismeretlen.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2024. március 29. péntek
Auguszta
13. hét
Március 29.
Nagypéntek
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
GEN Z Fest 2024
Gyere el akár INGYEN a Z generáció tavaszi eseményére!
Retail Day 2024
Merre tovább, magyar kiskereskedelem?
EZT OLVASTAD MÁR?
CSOK Plusz - hírek, tudnivalók
A legfontosabb hírek, elemzések, és a részletszabályok a 2024-től elérhető CSOK Plusz-ról.
Most nem