Azonnal felejtsd el a NOK-ot: jobb, ha a közelébe se mész

Szerdán este derült ki, hogy milyen változtatások lehetnek a Nemzeti Otthonteremtési Közösség (NOK) rendszerében, és nem egész egy nappal később már el is fogadták a módosított törvényt. A változtatásokra azért volt szükség, mert Áder János, köztársasági elnök több ponton is aggályosnak tartotta a közösségeket. Ugyan módosult a törvény, azonban még mindig hiányosak az információink, ráadásul a köztársasági elnök javaslatát megfogadták a törvény írói, azonban érdemben nem lett megbízhatóbb a rendszer?

Miért kerüld el messziről a NOK-ot?

Egyelőre még nem tudunk közösségekbe belépni, így nem fenyeget az a probléma, hogy meggondolatlanul engedünk a közösségek csábításának. A törvény ugyanis csak a kihirdetés utáni 15. napon lép hatályba, vagyis még is tudjuk, hogy mikortól kezdődhetnek a közösségek szervezései hivatalosan is.

Azonban hiába kezdődne most a NOK-ok résztvevőinek összeszervezése, mivel a részletes szabályokat kormányrendeletekben fogják szabályozni, ezért nem is tudjuk biztosan, hogy megéri-e a rendszerbe belépni.

Van ugyanis egy jól működő, kiépült lakástakarék pénztári (LTP) lehetőség, ahol a NOK-hoz hasonlóan 30 százalékos állami támogatásban részesülhetünk:

• Az Országos Betétvédelmi Alap (OBA) 100 ezer eurós (kb. 31 millió forint) pénz visszafizetési garanciája és

• A kiszámíthatóság mellett.
  

Nincs biztosítás a pénzünkre?

A NOK-nál ugyanis semmi nem garantálja azt, hogy amennyiben a cég becsődöl, akkor viszontlátjuk a befizetett millióinkat.

Ez persze megelőzhető lenne, ha megbízható, nagy pénzügyi vállalkozások (bankok, biztosítók) szervezhetnének közösségeket, de a jelenlegi szabályozás nem kedvez ennek.

Mikor jutunk lakáshoz?

A NOK másik rékfenéje, hogy a módosítások ellenére még mindig kiszámíthatatlan, hogy mikor jutunk hozzá a pénzhez. Az új törvény szerint ugyanis a közösség dönthet úgy, hogy a licit helyett inkább sorsolással adja oda a pénzt a tagoknak.

A korábbi szabályok alapján viszont a magas összeget befizetők biztosak lehettek benne, hogy hamar hozzájutnak a pénzhez, a változtatás miatt ez is bizonytalan lett. A kisebb befizetést vállalók a korábbi szabályozás alapján várhatóan csak 10-15 év után juthattak volna pénzhez, ennyi időre egy átlagos családnak egyébként is szüksége lehet az új lakás megvásárlásához hitelre.

Kattints! Pórul járhat, aki először jut otthonhoz: indul a lakáslottó-licit

Ezzel szemben a lakástakarékoknál pontosan meghatározott futamidővel számolhatunk, így mindenkinek egyértelmű, hogy mikor kapjuk meg a pénzt. Persze a közösségeknél az összes állami támogatás nagyobb lehet, azonban közeli hozzátartozók nevére is köthetünk LTP-t, így négy szerződéssel már havi 80 ezer forintot tehetünk félre, ami éves szinten 960 ezer forintot jelent. Ez már majdnem annyi, mint a NOK 1 millió forintja, ráadásul mindkettő után jár a 30 százalékos állami támogatás a befizetéseink után.

Emiatt viszont a közösségek legfeljebb azoknak lehetnek vonzóak, akik havonta többszázezer forintot tudnak lakásra félretenni, vagy a közeli hozzátartozóknak már van aktív LTP-s megtakarításuk. A NOK egyébként még a költségek szempontjából lehet vonzó a befizetőknek, ugyanis ezt csak egy későbbi kormányrendeletben szabályozzák.