Így változik az állami lakáslottó: ma szavazott a parlament

Íme a változások

Hét fontosabb változást érdemes kiemelnünk az új NOK-törvényből, amelyet szerdán délelőtt a parlament 110 igen és 52 nem szavazattal fogadott el:

• a NOK-ot szervező cég vagyona elkülönül az általa működtetett NOK vagyonától,

• egyértelműsödött, hogy egy NOK egészen addig működik, amíg a vállalt fizetési kötelezettségét maradéktalanul teljesítő minden tag lakáshoz nem jut,

• a rendkívüli tagi előtakarékossági befizetés összege nem haladhatja meg a hátralévő fizetési kötelezettség mértékének a 40 százalékát,

• ha a közösség nyilvántartásba vételére az előzetes megállapodás megkötésétől számított hat hónapon belül nem kerül sor, a lakásvásárló mentesül az előzetes megállapodásban foglalt kötelezettségek teljesítése alól, és a szervező köteles a lakásvásárló által megfizetett regisztrációs díjat visszafizetni,

• a kiválasztások során a licit és a sorsolás közül bármelyik, vagy egyszerre mindkét kiválasztási módot lehet alkalmazni,

• a licit során vállalható licitösszeg nem lehet magasabb a hátralévő befizetési kötelezettség 60%-ánál, ezzel azt akarják biztosítani, hogy a licitálás formájában történő kiválasztás során se lehessen túlzott mértékű licitet vállalni, és ezzel visszaélni,

• a törvény nem azonnal, hanem a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba (a szervező cégek hatósági díjára vonatkozó rész kivételével: ez a 40. napon).
  

A Nemzeti Otthonteremtési Közösség (NOK) lényege 15 pontban

• legalább 120 tag toborzásával lehet létrehozni egy közösséget,

• a közösség tagjai a NOK-nál elhelyezett megtakarításaikat kizárólag új lakás vásárlására fordíthatják,

• a lakás tervezett értékének maximumát előre meg kell határozni, és ehhez igazodik a befizetendő összeg,

• a közösség 10-15 éven keresztül működik, ezen időszak alatt minden tagnak lakáshoz kell jutnia,

• ha egy tag nem új lakás vásárlásához (más célra) kívánja felvenni itt elhelyezett pénzét, akkor meg kell várnia a közösség megszűnését,

• ezen idő alatt egyenletes összegű rendszeres, illetve rendkívüli befizetésekkel is lehet takarékoskodni,

• bizonyos rendszerességgel megrendezett kiválasztások (licit vagy sorsolás) során dől el, ki mikor jut új lakáshoz a közösség összes tagjának befizetéséből,

• a licit során az szerepel jobban, aki a lakásértékhez képest nagyobb önerőt tesz be, a sorsoláson pedig a szerencse dönt,

• a lakáshoz jutás időpontja tehát vagy a többi tag előre nem látható magatartásától, vagy a szerencsétől függ,

• a tagok tehát lényegében egymást egyfajta kamatmentes kölcsönnel finanszírozzák,

• a közösség kamatot nem fizet és nem szed, de

• az állam 30 százalékos befizetésarányos állami támogatást nyújt a befizetésekre, amelynek maximuma 300 ezer forint évente,

• az állami támogatás viszont csak a "megbízható szervező" által szervezett közösség tagjainak jár,

• megbízható szervezőnek az a cég minősül, amely legalább 2 éve fogyasztói csoportot működtető cégként adatot szolgáltatott az MNB-nek, és legalább 1000 lakóingatlan adásvételében már közreműködött,

• az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) védelmét nem élvezi a NOK-nál elhelyezett megtakarítás