Befuccsolt az eddig méregdrága balatoni álom? Milliókat nyerhet, aki ezen a helyen vesz nyaralót a parton

Augusztus 23-án egészen szokatlan kép jelent meg az időjárási radarokon a Balaton déli partja felett. Ahogy arról a Pénzcentrum is beszámolt, egy kiterjedt, csapadékmezőre emlékeztető sáv húzódott a tó térségében, miközben valójában derült volt az ég. Az Időkép szerint a radar nem esőt, hanem olyan sűrű árvaszúnyograjokat érzékelt, amelyek már meteorológiai műszereken is látható jelet adtak.

A jelenség önmagában is látványos, a déli parton élőknek és nyaralóknak azonban korántsem újdonság. Az elmúlt években többször előfordult, hogy az árvaszúnyogok tömeges rajzása estéről estére ellepte a vízpartot, teraszokat és kerteket, gyakorlatilag ellehetetlenítve a szabadtéri programokat.

Árvaszúnyograjzás a Balaton fölött; Forrás: Időkép

Közben egy másik, szintén egyre feltűnőbb jelenség is rendszeresen megjelenik a tó sekélyebb déli oldalán. A víz helyenként látványosan visszahúzódik, és a korábban közvetlenül a Balatonra nyíló, több százmilliós villák előtt széles, iszapos partszakasz marad csak hátra.

Ez az együttes hatás 2026-ban különösen zavaró és megrendítő hatású volt az ezeken a szakaszon valamilyen ingatlannal rendelkezők részére. A déli parton százmilliós értékű villák és nyaralók egész sora épít ugyanis arra az adottságra, hogy közvetlen kapcsolatuk van a Balatonnal. 

Villák eliszaposodott partszakasszal; Siófok/Szabadisóstó

A kérdés tehát adja magát, mi történik ezeknek a villáknak az értékével, ha a vízpart egyre gyakrabban csak névleg vízpart, miközben a nyári estéket a tömeges árvaszúnyograjzások teszik tönkre. Ennek járt utána a Pénzcentrum ingatlanpiaci szakértők és a Balaton kutatóinak segítségével.

A vízpart továbbra is komoly felárat ér

A balatoni ingatlanpiacon egyelőre nem látszik, hogy az alacsonyabb vízállás vagy az árvaszúnyogok miatt tömegesen fordulnának el a vevők a vízparti házaktól. Abban viszont már van jelentősége annak, hogy a sokszor komoly felárral kínált közvetlen vízkapcsolat a gyakorlatban mennyire használható.

Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője szerint a közvetlen vízpart továbbra is az egyik legerősebb értéknövelő tényező a Balatonnál. A portál kínálata alapján ugyanazon a déli parti településen belül is akár több tíz százalékos különbség lehet egy vízparti ingatlan és egy hasonló adottságú, de néhány utcával távolabb fekvő ház ára között. A vevők azonban nem egyszerűen azért fizetnek többet, mert a hirdetésben szerepel a „vízparti” szó. A panoráma, a közvetlen vízhez jutás és maga a part használhatósága együtt adja ezt a prémiumot.

Éppen ezért lehet érzékeny pont, ha a víz hosszabb időre annyira visszahúzódik, hogy az ingatlan előtt iszapos, nehezen megközelíthető terület marad. Futó Péter szerint azonban általános leértékelődésről egyelőre nincs szó,

az egyedi döntéseknél és az alkuban azonban már számíthat, milyen állapotban van valójában az a partszakasz, amelyért a vevő jelentős összeget fizet

- fogalmazott a szakértő.

A kérdés kapcsán az Otthon Centrum számai még jobban mutatják, mekkora pénzügyi tétje van a partösszeköttetésnek. A társaság mérései szerint egy balatoni nyaralónál a vízparti elhelyezkedés közel másfélszeres szorzót jelenthet. Vagyis egy hasonló ingatlanhoz képest nagyon komoly összeget fizethet ki a vevő pusztán azért, hogy közvetlenül a tónál legyen. 

A vállalat ugyanakkor az idei vízvisszahúzódást még nem tekinti olyan fejleménynek, amely ezt a felárat megtörné. Álláspontjuk szerint idén csak augusztusra alakult ki a látványosabb helyzet a rendkívül forró, csapadékszegény nyár után, hasonló alacsony vízállásra pedig 2003-ban és 2013-ban is volt példa, amit később csapadékosabb évek követtek.

Nem meglepő módon a hálózatban egyelőre azzal sem találkoztak, hogy valaki a sekélyebb víz miatt mondott volna le a Balatonról, és inkább más nyaralóövezetben vásárolt volna. Az Otthon Centrum arra is felhívta a figyelmet, hogy a tó vízszintjét jelentős ingadozás jellemzi. 2023 nyarán például olyan magasra emelkedett, hogy meg kellett nyitni a Sió-zsilipet, majd 2023/2024 telén ismét szükségessé vált a zsilip megnyitása a magas vízállás miatt.

Az árvaszúnyogok sem nem vitték még le az árakat

Az árvaszúnyogoknál hasonlóan óvatosak az ingatlanpiaci szakértők. Futó Péter szerint egy-egy rosszabb szezon önmagában nem írja át az árakat. Más lehet azonban a helyzet akkor, ha a tömeges rajzás több éven keresztül kiszámíthatóan visszatér, és heteken át korlátozza azt az életformát, amelyért a vevő eredetileg prémiumot fizetett.

Ez főleg a kifejezetten vízparti életmód miatt megvásárolt házaknál válhat fontossá. Ha a kert, a terasz vagy maga a vízpart a nyár egy részében rendszeresen csak korlátozottan használható, akkor a szakértő szerint a vásárlók egy része idővel kevésbé lehet hajlandó megfizetni a korábban elkért jelentős felárat.

Az Otthon Centrum jelenleg még ennél kevésbé látja súlyosnak a problémát. Szerintük az árvaszúnyograjzás időszakos jelenség, amely nem minden nyáron jelentkezik, és amikor kialakul, jellemzően néhány hét alatt lezajlik. Emiatt eddig érdemi ingatlanpiaci hatást sem tapasztaltak. A társaság szerint

az idei szezon azért különösen látványos és zavaró, mert a forró nyár következtében magas vízhőmérséklet és a tóban lévő nagy mennyiségű algakoncentráció együttesen erősítette fel a problémát.

Mint említették, idén a siófoki és a keszthelyi öbölben alakult ki a legsúlyosabb árvaszúnyog-helyzet, ebből azonban az Otthon Centrum szerint nem lehet arra következtetni, hogy egy következő rajzás is ugyanitt lesz a legerősebb. Emiatt olyan partszakaszokat sem tartanak meghatározhatónak, amelyek hosszabb távon biztosan veszélyeztetettebbek lennének a többinél.

A vízparti felár marad

A két szakértő válaszai tehát abban találkoznak, hogy jelenleg még nincs szó a balatoni vízparti ingatlanok általános leértékelődéséről. Abban viszont már eltér valamelyest a hangsúly, hogy mi történhet akkor, ha a mostanihoz hasonló nyarak rendszeresen visszatérnek.

Az Otthon Centrum szerint az elmúlt évek tapasztalata inkább azt mutatja, hogy egy-két rosszabb év után az alacsony vízszint és az árvaszúnyog-helyzet is rendeződik, ezért korai lenne megbecsülni, milyen hatással lenne az árakra a két probléma tartós fennmaradása. Futó Péter viszont arra számít, hogy ha ezek a jelenségek hosszabb távon visszatérővé válnak, a piac a vízparti ingatlanokon belül kezdhet sokkal erősebben különbséget tenni.

Ez a valóságban azt jelentheti, hogy leginkább a sekélyebb, iszaposodásra hajlamos déli parti szakaszokon található, közvetlen vízkapcsolattal kínált ingatlanok lehetnek érzékenyek, főként akkor, ha magas áruk legfontosabb indoka éppen a saját part.

Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy Futó Péter ugyanakkor nem arra számít, hogy maga a vízparti felár tűnne el, hiszen az ilyen ingatlanok kínálata eleve korlátozott. A változás inkább abban jöhet, hogy nem minden vízpart ér majd ugyanannyit. A vezető elemző szerint egy valóban jól használható, megfelelő vízmélységű és rendezett partszakasz értéke még inkább felértékelődhet, miközben a problémásabb vízkapcsolatért kevesebbet lehetnek hajlandók fizetni a vevők.

Az árvaszúnyog nem új vendég a Balatonnál

Az ingatlanpiaci szakértők egyelőre tehát nem látnak általános értékvesztést, a kérdés viszont ettől még adott. Miért lett ennyire látványos az árvaszúnyogok rajzása, és van-e köze mindennek ahhoz, hogy a déli parton időnként nagy területekről húzódik vissza a víz?

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szerint maga a tömeges rajzás korántsem új jelenség. Már az 1980-as és 1990-es években is dokumentáltak hasonló nagyságrendű eseteket, akkor elsősorban a tápanyagban gazdagabb nyugati medencében. A mostani helyzetet ugyanakkor nem lehet egyszerűen összevetni az akkori állapotokkal, azóta ugyanis változott a tó tápanyagforgalma, vízháztartása és partvonala, ahogy a fényszennyezés és az éghajlat is - közölte a Pénzcentrummal a kutatóintézet.

A szakértők szerint a nagy tömegű megjelenés egyik legfontosabb hajtóereje a magas külső vagy belső tápanyagterhelés. Az sem biztos azonban, hogy ott fejlődik a legtöbb árvaszúnyog, ahol este a legnagyobb tömegben találkozunk velük. A rovarok a tó nagy vízfelületéről repülnek ki, majd az esti légmozgások sodorják őket tovább.

Északi, északnyugati légáramlásnál ezért jelentős tömeg kerülhet éppen a déli partra, ahol a települések mesterséges világítása tovább koncentrálhatja őket. A vízhőmérséklet közben az algatermelésre, az üledékben zajló folyamatokra és a lárvák fejlődési sebességére is hat. A szélsőséges hőhullámok így a rajzás időzítését és az egyes generációk sikerességét is módosíthatják, ahogyan az intézet szerint 2026 nyarán is történt.

Ezért nem lehet őket kiirtani

Ellentétben a csípőszúnyogokkal, az árvaszúnyogok nem vérszívók, de egy bizonyos tömeges megjelenésük kétségtelenül nagyon zavaró lehet a társadalom számára.

Mindemellett ki kell emelni, hogy a különböző szúnyog fajok a Balaton táplálékhálózatának fontos részei

- szögezte le a kutatóintézet. Az árvaszúnyogok lárvái ugyanis az üledékben élnek, ahol algákat, szerves törmeléket és mikroorganizmusokat fogyasztanak. A felvett anyag egy részét saját testükbe építik, majd kirepüléskor biomasszát és tápanyagokat visznek ki a vízből. Közben maguk is táplálékul szolgálnak, a lárvákat egyes halak fogyasztják, a kirepült rovarokat pedig többek között fecskék, seregélyek és denevérek.

Ami a gyérítést illeti, a kiterjedt területen végzett kémiai kezelés nem csak az árvaszúnyogokat érintené, hanem más hasznos rovarokat, és közvetve az azokat fogyasztó állatokat is károsíthatja. Nagy árvaszúnyograjzás idején ezért különösen problémás lehet egy rovarölő szerekkel történő kezelés

- emelték ki a szakértők, akik hozzátették, a Balatonból történő tömeges kirepülést helyben sem lehet úgy megakadályozni, hogy közben ne avatkozzanak jelentősen a tó ökoszisztémájába.

A parton összegyűlő rovarok számát viszont valamennyire lehet mérsékelni. A kutatóintézet szerint ebben elsősorban a világítás átalakítása segíthet, mert az erős, hideg fehér, nagy kék-zöld komponensű fények kifejezetten vonzzák a rovarokat. Rajzás idején ezért gyengébb, melegebb, sárgás-vöröses világítást érdemes használni, és kerülni kell a vízfelület felesleges megvilágítását.

Ezek mellett a teraszokon a ventilátorok által keltett légmozgás is segíthet, mivel az árvaszúnyogok gyenge repülők. Az elpusztult rovarokat pedig érdemes összegyűjteni és eltávolítani a tótól, nem visszamosni a vízbe. 

Hosszú távon azonban a legfontosabb „árvaszúnyog-szabályozás” a Balaton külső és belső tápanyagterhelésének mérséklése

- fejtették ki.

A déli parton a centik is számítanak

A szúnyograjzás mellett a Balaton látványos déli-parti visszahúzódásáról is kérdeztük a kutatóintézetet. A szakértők azt válaszolták, hogy a víz látványos visszahúzódása mögött részben maga a Balaton adottsága áll. A tó maga ugyanis rendkívül sekély, a déli part medre pedig nagyon kis lejtésű, ezért viszonylag kis vízszintváltozás is nagy távolságra mozdíthatja el a partvonalat.

Ehhez társulnak a klímaváltozással összefüggő szélsőséges időjárási események és a negatív vízmérlegű időszakok, amelyek a HUN-REN szerint most és a jövőben is erősíthetik ezt a jelenséget. Emellett az emberi beavatkozásoknak is lehet szerepük. A mólók például megváltoztathatják a Balaton helyi áramlási viszonyait, egyes helyeken pedig olyan holtterek alakulhatnak ki, ahol könnyebben halmozódik fel az üledék. Ezeknél a partszakaszoknál jellemzőbb, hogy az üledékkel feltöltött területek alacsony víznél szárazra kerülnek.

És hogy ez mennyiben függ össze az árvaszúnyogok tömeges jelenlétével? Részben. A HUN-REN szerint közvetett kapcsolat mindenképpen van, de az összefüggés nem olyan egyszerű, hogy az alacsonyabb vízállás automatikusan több árvaszúnyogot jelentene.

A sekély Balaton egy erős hőhullámban gyorsan felmelegszik, és nemcsak a víz, hanem az üledék felső rétege is 30 Celsius-fok fölé melegedhet. Ez hatással lehet a mikrobiális lebontásra, az oxigénviszonyokra, valamint a foszfor és a nitrogén körforgalmára. Mindez befolyásolhatja az algatermelést, azon keresztül pedig az árvaszúnyog-lárvák számára rendelkezésre álló táplálékot is.

Ezért elképzelhető, hogy ugyanaz a megváltozó klimatikus és vízháztartási rendszer több, első látásra különálló jelenséget egyszerre befolyásol: a tó felmelegedését, az üledék működését, az algatermelést, az alacsony vízállások kialakulását és az árvaszúnyog-generációk sikerességét

- fogalmaztak a szakértők. Ugyanakkor a déli parti hatalmas esti rajzásokhoz ugyanakkor még mindig szükség van egy további tényezőre, a megfelelő légáramlásra. Vagyis attól, hogy Siófokon vagy egy másik déli parti településen jelenik meg a legnagyobb rovartömeg, még nem biztos, hogy közvetlenül előtte fejlődött ki a legtöbb lárva. Az északi, északnyugati szél egyszerűen a tó fölött kirepült rovarok jelentős részét a déli partra sodorhatja.

Így ez a két jelenség, amely a parton állva könnyen külön problémának tűnhet, valójában részben ugyanazokhoz a változó balatoni folyamatokhoz kapcsolódnak.