Ezek Magyarország legfejlettebb települései: ezért akarna mindenki inkább itt élni

Az 53 statisztikai indikátor alapján összeállított, több mint háromezer magyar települést és a budapesti kerületeket vizsgáló kutatás rámutat, hogy a tartós fejlődéshez elengedhetetlen a magasan képzett munkaerő helyben tartása.

A fővárosban a turisztikai és üzleti központként funkcionáló V. kerület vezeti a fejlettségi és a növekedési rangsort is. A Belvárost Terézváros és az I. kerület követi, míg a fejlődés ütemét tekintve a városrehabilitáción átesett Józsefváros, valamint a rengeteg új beruházást vonzó Újbuda is kiemelkedik. A megyeszékhelyek között Székesfehérvár stabilan őrzi első helyét az erős ipari bázisának köszönhetően. Mögötte Veszprém megelőzte Egert, a legdinamikusabb növekedést pedig Miskolc produkálta, amely ugrásszerű fejlődésével négy helyet javított a rangsorban.

A 15 ezer fő feletti városok mezőnyét egyértelműen a gazdasági, energetikai és logisztikai potenciál határozza meg. Az élen az olajfinomítójáról ismert Százhalombatta áll, megelőzve a kiemelkedő agglomerációs logisztikai központot, Budaörsöt, valamint az atomerőműve révén jelentős bevételeket elkönyvelő Paksot. A 15 ezer lakos alatti kategóriában a tudatos turizmusfejlesztésre építő Balatonfüred végzett az első helyen, megelőzve a vegyiparáról ismert Tiszaújvárost és Törökbálintot.

A leglátványosabb elmozdulásokat az ötezer lakos alatti kistelepülések hozták. Bár ebben a kategóriában jellemzően a turizmus húzza felfelé a településeket – mint a dobogós Hévízt és Tihanyt –, az abszolút első helyet Felcsút szerezte meg. A település 2014 óta tartó felívelése és a rendkívül magas egy főre jutó jövedelme nagyrészt a NER-hez köthető beruházásoknak köszönhető. Ez a fejlődés azonban nem sugárzik ki a környezetére, a szomszédos Szár és Szárliget ugyanis több száz helyet zuhant a rangsorban.

A kutatásból kiderül, hogy az országban mindössze 24 kistelepülés esett vissza az elmúlt tizenkét évben. Ezek jellemzően nem a legszegényebb falvak, hanem olyan, korábban jobb helyzetű települések, ahol megszűnt valamilyen alapvető szolgáltatás, például bezárt a bolt vagy leépült a szociális háló. A nagyobb települések közül egyedül Rajka pontszáma csökkent, aminek hátterében a robbanásszerű népességnövekedés és az ezzel lépést tartani képtelen infrastruktúra áll. Ez a jelenség a jómódú agglomerációs települések legsúlyosabb árnyoldala, hiszen a szolgáltatások, az oktatás és az egészségügy túlterhelődése megfelelő fejlesztések hiányában idővel a fejlettségi szint visszaeséséhez vezethet.

Míg a nagyobb városok fokozatosan felzárkóznak egymáshoz, a kisebb községek és falvak között egyre mélyül a szakadék. Az ország legszegényebb települései továbbra is a borsodi és zalai aprófalvas térségekben találhatók, a sort Csenyéte, Szakácsi, Bódvalenke és Gadna zárja.

A statisztikát az elmúlt években a szolidaritási hozzájárulás is befolyásolta, amely több tehetős település – köztük Budaörs vagy Kazincbarcika – relatív visszaesését okozta a rangsorban. A rendszer aránytalanságai miatt idén áprilisban több város vezetése bojkottálta is az adó befizetését, abban bízva, hogy a hivatalba lépő Tisza-kormány alatt az önkormányzatok visszakaphatják elvesztett pénzügyi autonómiájukat.