Kitört a háború a Budapest melletti slágertelepülésen: rengeteg lakó félti a házát és a telkét az új tervtől

A budapesti agglomeráció települései az elmúlt években sorra szembesültek azzal, hogy az eredetileg nem beépítésre szánt külterületeik is elkezdtek megtelni állandó lakosokkal. Ez a probléma Biatorbágyot érinti a leginkább, mivel a város rendelkezik a legnagyobb külterülettel a főváros térségében. Jelenleg a 16 ezer fős település körül mintegy 3800 üdülő- és zártkerti ingatlan található. Ha ezek a következő egy-két évtizedben mind benépesülnek, a város lakossága további tízezer fővel növekedhet, aminek szociális, egészségügyi, oktatási és közműigényeit az önkormányzat képtelen lenne kiszolgálni - írja a Telex.

A helyzet kezelése érdekében a város egy legutóbb 2025-ben aktualizált tanulmány alapján dolgozott ki új fejlesztési koncepciót. A dokumentum legfontosabb javaslata a "tájvízió", amelynek célja, hogy a jelenlegi mintegy 2000 apró telket 400-500 nagyobb birtokká vonják össze. Az elképzelés szerint a 3000 és 6000 négyzetméter közötti telkek tulajdonosai legálisan építhetnének lakóházat, cserébe meg kellene művelniük vagy gondozniuk kellene a területüket. A koncepció tartalmaz egy úgynevezett "tájbank" modellt is, amely a természetes állapotú területek, például az erdők közösségi tulajdonba vételét célozza.

A tervek nyilvánosságra kerülése hatalmas felháborodást váltott ki az érintett területeken, például az Ürgehegyen élők körében. A lakók egy része ingatlanmutyit sejt a háttérben, és attól tart, hogy a tőkeerős befektetők kiszorítják az idős, rászoruló vagy éppen kisgyerekes tulajdonosokat. A félelmeket felerősítették a koncepció azon homályos pontjai, amelyek szerint a nem rendeltetésszerű használat esetén az önkormányzat bevonhatja a telkeket a tájbankba, illetve megtilthat bizonyos értéknövelő beruházásokat. A helyiek többsége a telekösszevonások helyett inkább a további felaprózódás megtiltásában látná a megoldást.

Kocsis József polgármester szerint a lakosok félelmei alaptalanok, mivel a kint élők szerzett jogai nem csorbulhatnak, azokat törvény védi. A városvezető hangsúlyozta, hogy a zártkerti ingatlanok benépesülése megállíthatatlan folyamat, amelyet azonban szabályozni kell, különben egy közművek nélküli, élhetetlen településrész jön létre Biatorbágy mellett. A szigorítások és a tájbanki elemek egyelőre csak vitaalapot képeznek, és a tulajdonosok akarata ellenére senkitől nem veszik el a telkét.

A sürgető határidőnek adminisztratív oka is van. Az önkormányzatnak 2027 nyaráig kell harmonizálnia a helyi építési szabályzatot a 2024-ben módosított országos építésügyi szabályzattal (TÉKA). A hatályos állami szabályozás ugyanis rendkívül szigorú, 10 000 négyzetméter alatti zártkerti vagy mezőgazdasági területen nem engedélyezi lakóház építését, kivéve az országos főépítész egyedi engedélyével. Biatorbágy vezetése most abban bízik, hogy a 3000–6000 négyzetméteres telkekre sikerül kivételt kiharcolniuk.

Bár a külterületen élők motivációi eltérőek – az Ürgehegyért Egyesület elnöke szerint sokan anyagi kényszerből, a természet közelsége miatt vagy épp a múltjuk elől menekülve költöztek ide –, a mezőgazdasági tevékenység fellendítésére kevés az esély a megfelelő infrastruktúra nélkül. A beérkezett lakossági vélemények alapján az önkormányzat még idén, 2026 végéig szavazhat az átdolgozott koncepcióról, amely elindíthatja a telkek évtizedekig tartó átalakítását.