Ezek voltak a 29. hét legfontosabb, legizgalmasabb, na meg legolvasottabb cikkei a Pénzcentrumon.
A bérlők dolgát némiképp segíti az Otthon Start hitelprogram is, amely hozzájárult a piaci kínálat bővüléséhez. A hallgatók továbbra is a jó közlekedésű, egyetemekhez közeli, modern és gépesített lakásokat keresik a leginkább, miközben a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a döntés során a tiszta bérleti díj mellett a rejtett költségeket és a szerződés részleteit is érdemes alaposan megvizsgálni.
Hamarosan ismét szezonja következik az albérletszezon felpörgésének, amikor a felsőoktatásba bekerülő diákok keresik az egyetemük városában a lakásokat - a ponthatárokat jövő csütörtökön hirdetik majd ki. Bár az egyetemisták rohama hagyományosan felhajtja az árakat, a jelenlegi budapesti albérletpiacon nem tapasztalható meredek drágulás.
A Központi Statisztikai Hivatal és az Ingatlan.com adatai szerint a júniusban mért 4,7 százalékos éves áremelkedés csaknem ötéves mélypontnak számít. Zankó Károly, az OTP Ingatlanpont szakértője rámutatott, hogy a jó ár-érték arányú ingatlanokra a tudatosabb bérlők már a főszezon előtt lecsaptak, a túlárazott lakások pedig jóval nehezebben találnak gazdára.
Aki azonban csak a felvételi eredmények ismeretében kezd el keresgélni, könnyen lemaradhat a legvonzóbb ajánlatokról. A leggyorsabban a 30–55 négyzetméteres, egy- vagy kétszobás, jó közlekedésű, bútorozott és gépesített otthonok adhatók ki, különösen akkor, ha a szobák külön nyílnak, ami megkönnyíti a lakótársak együttélését.
A visszafogottabb áremelkedés részben az Otthon Start Program hatásának tulajdonítható. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a kedvezményes hitelkonstrukciónak köszönhetően Budapesten 25-ről 40 százalékra nőtt az első lakásukat vásárlók aránya. Bár tavasz végére kiderült, hogy az önerő hiánya miatt sokan mégsem tudnak élni a lehetőséggel, így a bérleti piacon maradnak, a program ennek ellenére is érezhetően bővítette a bérlakás-kínálatot.
A megnövekedett választék fékezi az árak növekedését, így a tulajdonosoknak egyre többször kell engedniük a kezdeti elképzeléseikből. A fővárosban jelenleg 200 ezer forint alatt szinte lehetetlen kiadó lakást találni, 300 ezer forint felett viszont már minimális a fizetőképes kereslet, így a kínálat döntő többsége e két érték között mozog.
A legbiztosabb pont továbbra is a XI. kerület, ahol az egyetemek közelsége miatt az egy- vagy kétszobás lakások átlagosan 265–270 ezer forintért szinte azonnal bérbe adhatók. Hasonlóan népszerű a IX. kerület is, ahol a Corvinus és a Semmelweis Egyetem környékén 190 ezer és 300 ezer forint között alakulnak az árak. A VIII. kerület a maga 250 ezer forint körüli átlagárával kedvező kompromisszumot kínál a belváros közelsége és a megfizethetőség között.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Budán, a III. kerületben az Óbudai Egyetem miatt élénk a kereslet, itt a garzonok 200–225 ezer, a nagyobb lakások pedig 240–300 ezer forint körüli áron érhetők el. Ár-érték arányban kifejezetten vonzó a Budapesti Metropolitan Egyetemhez közeli XIV. kerület, ahol már 180 ezer forinttól is találni lakást, a tipikus diákotthonokért pedig 220–280 ezer forintot kérnek. A szakértő szerint ma már nem a kirívóan magas, 350 ezer forintos bérleti díjakkal jellemezhető V. kerületben, hanem inkább a VI., VII., VIII. és IX. kerület által alkotott tengelyen érdemes keresni a legjobb ajánlatokat.
Budapesthez szorosan kötődik Gödöllő egyetemi élete, ám a helyi piac eltérő sajátosságokat mutat. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) erős, mintegy 1700 fős kollégiumi hálózata miatt a magánbérlés kevésbé meghatározó. A szűkös kínálatban az egyetemhez és a HÉV-állomáshoz közeli lakások 195–245 ezer forintért bérelhetők ki, és a fővárossal ellentétben itt gyakoribbak a bútorozatlan ingatlanok, amelyek rendkívül gyorsan gazdára találnak.
A lakáskeresőknek célszerű a hirdetési ár mellett a teljes havi fenntartási költséggel – így a közös költséggel, a rezsivel, az internettel és az esetleges parkolási díjakkal – is kalkulálniuk, ami havi szinten 20–45 ezer forintos pluszkiadást jelenthet. Alapkövetelmény a minimum egyéves, határozott idejű szerződés és a kéthavi óvadék, de egyre gyakoribb a közjegyzői okiratba foglalás megkövetelése is. Fontos, hogy a bérlők a tényleges tulajdonossal szerződjenek, és a megállapodás térjen ki a karbantartási kötelezettségek pontos megosztására is.
A bérbeadóknak a maximális profit hajszolása helyett érdemes a legszélesebb, megbízható bérlői rétegre fókuszálniuk. A tiszta, igényesen felszerelt, klímával és modern bútorokkal rendelkező lakások vonzzák be a leginkább a fizetőképes bérlőket. Az elavult, retró berendezés kifejezetten rontja a bérbeadás esélyeit, mivel a fiatal bérlőgeneráció számára a korszerűség és a kiszámítható rezsiköltség ma már alapvető elvárás.
Ezzel a legális trükkel spórolnak egy vagyont klímájukon, légkondijukon az élelmes magyarok 2026-ban
A légkondicionáló ma már egyre több magyar háztartásban alapfelszereltségnek számít.







