Ismét módosult itthon a gyermekvédelmi törvény: egy tollvonással elvehetik bárkinek a gyerekét

Mától újabb módosítás lép életbe a gyermekvédelmi törvényben, amely felhatalmazza a gyámhatóságot, hogy már a születendő gyermek esetében is dönthessen annak haza nem adhatóságáról. "Egy újabb gyermekvédelmi jogszabály, aminek önmagában semmi értelme, sőt veszélyes is lehet. Nem a törvényt kellene foltozni, hanem a meglévőt kellene alkalmazni a személyi és tárgyi feltételeket biztosításával" - nyilatkozta a lapnak Boros Ilona, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza.

A Magyarország versenyképességének javítása érdekében elfogadott törvénymódosítás értelmében, ha a gyermekjóléti alapellátás szakembere a születendő gyermeket veszélyeztető körülményeket tár fel, és ezeket nem sikerül megszüntetni, a gyámhatóság vizsgálatot indíthat. Amennyiben megállapítja, hogy a szülők veszélyeztetik majd a csecsemő fejlődését, dönthet a magzat haza nem adhatóságáról, és kijelölhet egy alkalmas gyámot.

Boros Ilona szerint a folyamat elvileg üdvözlendő lehetne, hiszen feltételezi, hogy az alapellátás mindent megtesz a család problémáinak megoldásáért - legyen szó egészségügyi, mentális, lakhatási vagy anyagi nehézségekről. A törvény szövege szerint csak akkor szakítanák el az újszülöttet, ha az alapellátás minden erőfeszítése ellenére sem sikerült elhárítani a veszélyeztető körülményeket.

A szakember azonban rámutatott a rendszer alapvető problémájára:

A gyermekvédelmi rendszerre jellemző 'mennyiségi és minőségi' szakemberhiány lesújtó, amit az új szabály sem rendez. Nagyon kevés szakember dolgozik elképesztően alacsony bérért.

Ennek következtében még a legelhivatottabb szakembereknek sincs kapacitásuk minden probléma feltárására és kezelésére.

EZ IS ÉRDEKELHET

Megtörte a csendet Pintér Sándor: elismerte, így áll most a helyzet a magyar gyermekvédelemben

Ez egyébként éles ellentétben áll a miniszter egy hónappal korábbi nyilatkozatával.

Boros Ilona attól tart, hogy az új törvényre hivatkozva még könnyebben minősíthetnek családokat alkalmatlannak a gyermeknevelésre. Példaként említette a TASZ egyik ügyfelének esetét, akinek kisfiát születése után jogtalanul tartották kórházban, mert a család átmeneti lakhatási problémákkal küzdött. Bár az új jogszabály elvileg az ilyen helyzeteket kezelhetné azzal, hogy már a várandósság alatt segítséget nyújt, a gyakorlatban kérdéses a megvalósítás.

Korábban beszámoltunk arról, hogy mintegy 300 újszülött, csecsemő él születése után kórházban akár egy évig is, mert a szülők nem tudják vagy nem akarják hazavinni őket, illetve a gyermekvédelem nem engedi ezt. A Belügyminisztérium azonban elzárkózik a kisbabák sorsáról való tájékoztatástól.