Megtörte a csendet Pintér Sándor: elismerte, így áll most a helyzet a magyar gyermekvédelemben

A belügyminiszter az Alkotmánybírósághoz írt véleményében beismerte a gyermekvédelmi intézmények súlyos szakemberhiányát. A beadvány egy olyan ügyhöz kapcsolódik, amelyben a TASZ két gyermekvédelmi dolgozó jogi képviseletét vállalta, akiket elbocsátottak, mert megtagadták a tavaly nyáron bevezetett, magánéletükre vonatkozó adatlap kitöltését.

A kegyelmi botrány után hozott jogszabály értelmében a gyermekvédelmi dolgozóknak és a velük egy háztartásban élő felnőtteknek részletes kérdőívet kell kitölteniük életkörülményeikről, vagyoni helyzetükről és szokásaikról. Aki ezt megtagadja, azt végkielégítés nélkül elbocsátják.

A TASZ stratégiája az volt, hogy a munkaügyi pereken keresztül a jogszabályt az Alkotmánybíróság elé juttassa, ami sikerült is. Az egyik eljárásban a munkaügyi bíróság felfüggesztette a pert, és az Alkotmánybíróság állásfoglalását kérte.

Pintér Sándor az Alkotmánybíróságnak írt véleményében úgy fogalmazott: "a jogalkotó gátját kívánta képezni az egyébként is jelentős létszámhiánnyal küzdő gyermekvédelmi területről a végkielégítés felvétele melletti kiáramlásnak". Ez éles ellentétben áll a miniszter egy hónappal korábbi nyilatkozatával, amikor még azt állította, hogy az intézmények 85-90 százalékában "átgondolt, hibátlan gyermeknevelés történik".

Az Alkotmánybíróság végül alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a törvény azon részét, amely szerint a nyilatkozattétel megtagadása esetén végkielégítés nem jár. Három alkotmánybíró különvéleményt fogalmazott meg, mert nem értettek egyet a döntéssel.

A testület nem vizsgálta a gyermekvédelmi dolgozókkal egy háztartásban élő felnőttekre is kiterjesztett nyilatkozattételi kötelezettség alkotmányosságát, mivel a konkrét ügyben érintett dolgozónak nem volt ilyen hozzátartozója. Ezt egy másik per kapcsán fogják vizsgálni, amely még folyamatban van.

Címlapfotó: Bodnár Boglárka, MTI/MTVA