Elfogadta a rövid távú lakáskiadás szabályozásáról szóló rendeletét az I. kerületi önkormányzat képviselő-testülete csütörtökön, így a budai Várban 2028. január elsejétől teljes tiltás lesz.
Régen kapkodtak ezekért a lakásokért, most elpártoltak tőlük a magyarok: mégis, mitől ijedtek meg?
Az átadott új lakások száma az első félévben 19 százalékkal csökkent éves szinten. Az új lakóingatlanokra kiadott engedélyek száma 39 százalékkal esett vissza. Az új lakások iránti kereslet 20 százalékkal csökkent. Az eladó új lakások átlagos négyzetméterára a budapesti kínálati piacon 7 százalékkal, a vármegyeszékhelyeken pedig 11 százalékkal nőtt. A fővároson belül az I., az V. és a XII. kerület a legdrágább, 2,5 millió forint körül vannak az átlagos négyzetméterárak, míg több kerületben, például a XVII.-ben, a XVIII.-ban és a XXIII.-ban nem éri el az 1 millió forintos szintet.
A vármegyeszékhelyek közül Szegeden, Debrecenben és Pécsen a legmagasabb az átlagos négyzetméterár, mindhárom városban meghaladja a 900 ezer forintot. A legolcsóbb városok között van Nyíregyháza és Szolnok, 700 ezer forint alatti értékkel.
Csökkent az átadott új lakóingatlanok száma és a lakásépítési kedv is visszafogottabb lett az első félévben. A kínálati piacon pedig a korábbinál jóval mérsékeltebb drágulás látható, a keresletcsökkenésnek köszönhetően - derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből, amely a hivatalos adatok alapján mutatja be a lakásépítések alakulását és az országra jellemző átlagos négyzetméterárakat.

Jóval kevesebb lakást adtak át országszerte, de a községek kivételek
Az idei év első hat hónapjában 7353 új lakás épült, ez 19 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. Budapesten 2316 lakást vettek használatba, ami 36 százalékos csökkenésnek felel meg. A vármegyeszékhelyeken 28, a többi városban 7 százalékkal kevesebb új lakást adtak át. Csak a községekben bővült a lakásépítés, ott 9,2 százalékkal több lakást vettek használatba. A lakásépítési kedv csökkenését jelzi, hogy az első félévben kiadott engedélyek 11 ezer alatt maradt, ami 39 százalékos visszaesést jelent éves szinten.
“A lakásépítési adatok nem jelentenek meglepetést, a bizonytalanabb gazdasági környezet, a magas infláció, a jelentős építési költségek miatt számítani lehetett a csökkenésre mind az használatba vett lakásoknál, mind a lakásépítési engedélyek esetében. Az sem váratlan, hogy a községekben nőtt az új lakóingatlanok száma, ez a falusi csoknak és az agglomerációs települések felértékelődésének köszönhető” - mondta az adatokat kommentálva Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Hozzátette: “Számottevően lassult az új lakások árának emelkedése. A korábbi évekre jellemző két számjegyű drágulással szemben a fővárosi kínálati piacon az új építésű lakások átlagos négyzetméterára 7 százalékkal közel 1,3 millió forintra, a vármegyeszékhelyeken lévő új ingatlanoké pedig 11 százalékkal 843 ezer forintra nőtt. Az év elején mért 20 százalékot meghaladó infláció fényében ez az áremelkedés szerénynek mondható, az infláció ugyanis leggyorsabban mindig az új lakásárakba gyűrűzik be. Ugyanakkor ezek a négyzetméterárak sok vevő számára nem finanszírozhatóak, részben a magas lakáshitelkamatok miatt.”
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 25 000 000 forintot 15 éves futamidőre már 6,21 százalékos THM-el, havi 210 829 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az OTP Banknál 6,58%, a Magnet Banknál 6,66%, az Erste Banknál és az UniCredit Banknál 6,78%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A mérsékelt áremelkedésben szerepet játszik az is, hogy az új építésű lakások iránti kereslet - a használt lakások piacán látható tendenciákhoz hasonlóan - jelentősen csökkent, országos átlagban 20 százalékkal. A fővárosban 17 százalékkal, miközben a vármegyeszékhelyeken több mint 30 százalékkal. A kisebb városokban és a községekben pedig 16 és 15 százalékos volt a visszaesés.
Jókora különbségek az árakban
A szakember azt is elmondta, hogy Budapesten és az országon belül jelentős különbségek vannak. A főváros I., V. és XII. kerületében 2,5 millió forint körül van az átlagos négyzetméterár, míg több városrészben, köztük a XVII., XVIII. és XXIII. kerületben 1 millió forint alatt járnak az átlagos négyzetméterárak.

A vármegyeszékhelyek közül Szegeden, Debrecenben és Pécsen 900 ezer forint feletti átlagár a jellemző, miközben például Nyíregyházán, Békéscsabán és Szolnokon nem éri el a 700 ezer forintot az átlagár.
Már nem olyan vonzó a magyar lakáspiac a külföldieknek: a drágulás és az erős forint is közrejátszik
Jelentősen visszaesett a külföldiek aktivitása a magyar lakáspiacon: tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi állampolgár vásárolt ingatlant.
-
Három dolog, amit minden autósnak észben kell tartani: így spórolhatsz tízezreket a kötelező biztosításon
Szobonya Lászlót, a Groupama Biztosító lakossági nem-életbiztosítás termékmenedzsment vezetőjét kérdeztük.
-
A pénz, a stressz vagy a félelem tart vissza? Megnéztük, kik miért halogatnak
Az egyes élethelyzetek felől vizsgáltuk meg, hogy kiderüljön, hol milyen akadályokkal lehet találkozni.
-
A bögrék kora lejárt? Így újulhat meg a céges karácsony (x)
Céges ajándék, aminek mindenki a maga módján örülhet.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026







