Ezekben a kerületekben drágultak meg leginkább az albérletek: mutatjuk, hol érdemes szétnézni

2020. januárja óta az egyszobás lakások átlagos bérleti díja 25%-kal, a kétszobásaké 34%-kal, míg a háromszobásaké 37%-kal emelkedett Budapesten. A drágulás eredményeként idén májusban a bérlőknek már jellemzően 4.500 forintot kellett fizetni egy négyzetméterért a fővárosban.  Fajlagosan a legdrágább bérleménynek a pesti oldalon található egyszobás lakások számítanak (4.700 Ft/m2), míg a legolcsóbbak a budai kétszobás lakások (3.260 Ft/m2).

Drágulnak az új építésű lakások is

A legtempósabb drágulást a fővárosban a két- és háromszobás, új építésű lakások mutatták fel: három év alatt mintegy 50%-kal nőtt az átlagos havi bérleti díj, a kisebb ingatlanok esetében 277.000, a nagyobbaknál 420.000 forintra. Összehasonlításul: a Cordia és az ingatlan.com gyűjtése alapján a fővárosban a háromszobás lakások között a legdrágábbnak az I. kerületi, luxus, ill. panorámás otthonok számítanak, itt az átlagos havi bérleti díj megközelíti a 900.000 forintot.

A pesti panellakások tulajdonosai kevésbé örülhetnek, hiszen ebben a kategóriában az újszerű ingatlanok bérleti díja messze az infláció alatt emelkedett: az egy- és háromszobásoké mintegy 8%-kal, 137.500, illetve 215.000 forintra, a kétszobásoké 21%-kal 180.000 forintra.

A Corvin-negyed viszi a prímet

A VIII. kerület sztárja egyértelműen a Corvin-negyed, ezen belül is az új építésű stúdiólakások. Ezek átlagos bérleti díja – bőven felülmúlva az egyszobás kategória budapesti drágulási ütemét – a másfélszeresére emelkedett a hároméves időszakban, így 2023. májusában elérte a 245.000 forintot, miközben a kerület kevésbé felkapott környékein egy régebbi építésű, egyszobás tégla lakás ennél 90.000 forinttal kerül kevesebbe. A Corvin-negyed szignifikánsan magasabb árfekvése a nagyobb otthonok esetében is érvényes: egy új építésű kétszobás lakás átlagosan 300.000 forint fölötti áron adható ki, a negyeden kívül pedig már csak 225.000 forintért.

A IX. kerület dinamikusan fejlődő részén, a Ferenc körút - Üllői út - Könyves Kálmán körút - Soroksári út által határolt Középső-Ferencvárosban is megfigyelhető a Corvin-negyedhez hasonló tempós bérletidíj-növekedés. Idén májusban egy újszerű stúdiólakást havonta átlagosan 210.000, egy új építésű kétszobás lakást közel 300.000 forintért lehetett kibérelni: itt három év alatt másfélszeresére nőttek az árak. Ezen a környéken a legolcsóbbnak szintén a régi építésű tégla lakások számítanak. Ezekből az egyszobások átlagosan havi 150.000 forintba kerülnek, miután három év alatt csak 15%-kal drágultak, de a háromszobások bérleti díja ennél is kisebb mértékben emelkedve érte el a 264.000 forintos szintet az ingatlan.com adatai alapján.

„Az adatokból világosan látszik, hogy az inflációval gyakran csak a jó környéken található, új vagy újszerű lakások bérleti díja tudta felvenni a versenyt, miközben a régebbi építésű, kevésbé kedvelt lokációkban található, magasabb rezsijű otthonok esetében reálértéken számottevő csökkenés következett be” – hívta fel a figyelmet Görög Áron, a Cordia értékesítési igazgatója.

A zöldövezetben a nagyobb lakásokat keresik a bérlők

A XIII. kerület kiemelkedően népszerű negyedében, a Váci út - Róbert Károly körút - vasút - Bulcsú utca által határolt Lőportárdűlőn a kétszobás, új építésű lakások tulajdonosai jártak a legjobban, hiszen itt három esztendő alatt közel 60 %-kal ugrott az átlagos havi bérleti díj, amely immár eléri a 284.000 forintot. Valamivel kisebb mértékben, de szintén jelentősen nőtt az új építésű stúdiólakások (198.000 forint) és háromszobás otthonok (358.000 forint) bérleti díja is.

A pesti oldal egyik kedvelt zöldövezetében, a XIV. kerületben a nagyobb méretű lakások drágulása volt a meghatározóbb, így a háromszobás, újszerű otthonok átlagos havi bérleti díja közel 60 %-kal emelkedve elérte a 302.000 forintot. A tágasabb zuglói lakások iránti igényt jól jelzi az a kerületi sajátosság, hogy az egy négyzetméterre vetített bérleti díj tekintetében a régebbi építésű lakások utolérték az újszerűeket, hiszen a legnagyobb ingatlanhirdetési portál statisztikája mindkét típus esetében hajszállal 4000 forint feletti fajlagos árat mutat.

„A bérleti díjak alakulásán is tetten érhető, hogy Budapest különböző városrészeiben más-más bérlői igények formálják a piacot. A belső kerületekben az egyetemek, irodák, turisztikai célpontok közelsége miatt a kisebb lakások iránt nagyobb a kereslet, míg a nagyobb méretű, családi otthonok inkább a kertvárosias övezetekben számítanak slágernek, amiben a Covid-időszak tanulságai is közrejátszanak” – kommentálta az adatokat Görög Áron.

EZ IS ÉRDEKELHET

Szabályosan menekülnek ezekből a falusi csokos falvakból a magyarok: mégis, mitől ijedtek meg?

A lakosságszám változásai alapján megállapítható, hogy egyes helyeken már semmi szükség a támogatásra, míg máshol nagyon is elkélne a segítség, ahol nem jár a falusi csok támogatás.