Lassan tényleg durran a lufi? Nagy változás van készülőben a magyar lakáspiacon

Kifutóban van a lakáspiacon a Covid idején elhalasztott és az emelkedő hitelkamatok miatt előrehozott kereslet árfelhajtó hatása, miközben ismét erősödik, megint 40 százalék feletti arányú a befektetői jelenlét. A magas infláció miatt elértéktelenedő pénz egy része az ingatlanokban keres menedéket, sok befektető viszont eladóként vált aktívvá, mert éppen most realizálja a korábbi lakásvásárláson elért hozamot, az elmúlt időszak rekord-árnövekedésének hasznát.

Tancsics Tünde, az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont elemzője a VG Podcastnak kifejtette, hogy a lakáspiac óhatatlanul lassulni fog, mostanra megérkezik a kereslet visszaesése, a 2014 óta tartó növekedésnek immár minden jel szerint vége van.

Lakást vennél? Nézz körül a Pénzcentrum kalkulátorában!

Az első negyedév és az előző év még rekord-árnövekedésekkel telt, miután egyszerre érkezett meg a piacra a pandémia idején elhalasztott és a növekvő hitelkamatok elől menekülő, előrehozott vásárlásokban jelentkező kereslet. A zömében hitelből megvalósuló lakáscélú vásárlásokat a dráguló hitelek és a folyamatosan emelkedő árak nehezítik. Az ingatlanok Budapest után immár vidéken is jelentősen túlértékeltek

– emlékeztetett a Magyar Nemzeti Bank jelentésére Tancsics Tünde. 

Az elemző nem tartja reális víziónak a lakásárak csökkenését, sőt 10-12 százalékos infláció mellett az árak még emelkedni fognak, de reálértelemben már elkezdődhet egy fokozatos értékcsökkenés a lanyhuló kereslet mellett. A lakáspiac jövője szempontjából a kamatok alakulása meghatározó, a jegybanki kamatemelések átgyűrűzhetnek a lakáshitelekbe, és ha az inflációnak nem sikerül gátat szabni, akár két számjegyűvé is válhatnak. A vásárlási kedvet csökkenti a gazdasági folyamatok bizonytalansága, a reálbér-növekedést elértéktelenítő infláció miatt a vevők és az építkezők is egyre óvatosabbak. Az építőanyagok drágulását, az ellátási láncok akadozását a Covid után a háború tovább fokozta.