Ez az igazi rezsicsökkentés: simán felezni lehet a fűtésszámlát, még nem késő belevágni

Az épületenergetika – az épületek energiafogyasztásával foglalkozó műszaki terület – szerepe talán soha nem volt olyan fontos kérdés nemcsak az ingatlan lakói, hanem a bolygó jövője szempontjából, mint manapság. Nem véletlen, hogy az építkezéseket és az ingatlan-felújításokat illetően a legkomolyabb szigorítás az épületenergetikai szabályozásban történt, és 2021. január 1-től hazánkban is minden új épülettől elvárás lesz a közel nulla energiafogyasztás. Az épületenergetika komplex terület: az, hogy egy adott ház mennyi energiát igényel a lakók komfortjának biztosításáért, sok mindentől függ – például a tájolásától, a hőszigetelés anyagától és vastagságától, a hűtésre, fűtésre használt berendezésektől, a nyílászáróktól. Ám egy épület energiafogyasztása csökkentésének legegyszerűbb módja nem más, mint az alapos, hőhídmentes hőszigetelés.

Az energiahatékonyságról szóló törvény szerint az energiahatékonyság nem más, mint a teljesítményben, a szolgáltatásban, a termékben vagy az energiában kifejezett eredmény és a befektetett energia hányadosa. Az energiahatékonysági célokat minden építési részfolyamat során szem előtt kell tartani. A hőszigetelő rendszerek nagyon fontosak az épület energiahasznosítása szempontjából, hiszen a meleget télen bent tartják, nyáron viszont nem engedik be. Hazánkban számos tetőfedési megoldás ismeretes.

Egy átlagos magyar családi ház az uniós átlagnál akár 10 százalékkal több energiát fogyaszthat négyzetméterenként, ebből a hőveszteség 25-35 százaléka a falakon, 25 százaléka a tetőn, 20-25 százaléka a nyílászárókon, 15 százaléka pedig a padlón át távozik. Arról, hogy mi a megoldás, és hogyan spórolhatunk a rezsin úgy, hogy otthonunkat átalakítjuk, a Hello Vidék írt.