Na, tessék: ez most megint jól felverte a budapesti lakásárakat, itt a matek

Az év elejétől elérhető kormányzati támogatások és az 5 százalékos (CSOK-os vásárlás esetén 0 százalék) lakásáfa ismételt bevezetés miatt a lakásépítők és vásárlók is optimistán tekintettek a jövőbe, ami a folyamatosan növekvő kínálatban, keresletben, valamint az egyre feljebb kúszó árakban is tetten érhető volt. Erre az eleve igen élénk piacra érkezett októberben a Zöld Otthon Program és adott újabb lökést az újépítésű ingatlanoknak - írja közleményében az OTP Ingatlanpont.

„Az újlakáspiacon most igen izgalmas időszakot élünk. A Zöld Otthon Program indulása előtt érezhető kivárás véget ért, és a tapasztalataink alapján október 4. óta országosan szinte megduplázódott az újépítésű ingatlanok iránti kereslet. Ezt az ingatlanokkal kapcsolatos érdeklődések és a beérkező hiteligénylések számának növekedése mellett a folyamatosan emelkedő kínálati árak is alátámasztják” – mondta Homolya Gergely Pál, az OTP Ingatlanpont újépítésű ingatlanokért felelős projektmenedzsere.

A Zöld Otthon Program legkedvezőbb konstrukciója a családos (legalább két gyermeket nevelő) otthonkeresőket támogatja, ezért a most tapasztalható keresletnövekedés hátterében ennek a vásárlói körnek az aktivitása áll. Az emelkedő infláció miatt ugyanakkor azok a befektetők is kezdenek visszatérni az ingatlanpiacra, akik korábban MÁP+ kötvényre cserélték ingatlanportfóliójukat. A szakértő hozzátette, hogy a hagyományos, új otthont kereső vagy befektetési céllal vásárlók mellett megjelent egy új vásárlói típus is, ők a kormányzati támogatások kiaknázásával vásárolnak igen kedvezményesen, az igényeiknek a jelenleginél jobban megfelelő ingatlant, a régi otthonukat pedig bérbe adják.

Növekvő kínálat és kereslet

Az építőanyagok drasztikus áremelkedése miatt az elmúlt hónapokban számos beruházó döntött úgy, hogy az építkezés megkezdését elhalasztja. Ezek jellemzően azok a projektek, ahol az építési telket már megvásárolták, de még nem indult el az értékesítés. Látva az újépítések iránti érdeklődés robbanásszerű növekedését, most úgy tűnik, hogy ezek az elnapolt projektek is újraindulnak. A növekvő kínálat ugyanakkor nem eredményezi az árak csökkentését, az újépítésű ingatlanok kínálati négyzetméterára az OTP Ingatlanpont tapasztalatai szerint 2020. októberéhez képest országszerte körülbelül 10-15 százalékkal emelkedett.

A hatalmas érdeklődés miatt az év végéig már most is további áremelkedés prognosztizálható szinte minden újépítésű ingatlannál, ezért mindenkinek, de főként azoknak, akik újépítésű lakóingatlan vásárlásban gondolkoznak és ehhez a Zöld Otthon Program támogatását is szeretnék igénybe venni, azt javasoljuk, hogy most vásároljanak, akár már tervasztalról is, azonban kifejezetten megbízható beruházótól

– tette hozzá Homolya Gergely Pál. Vásárlás esetén fontos szem előtt tartani, hogy ezeknek a projekteknek az esetében a BB energetikai kategóriának történő megfelelés már alapkövetelmény, de a szigorúbb feltételrendszer miatt ebből nem következik egyértelműen az is, hogy a Zöld Otthon Program előírásainak is feltétlenül meg fog felelni az ingatlan, ezért javasolt, hogy a szerződéskötés előtt győződjenek meg a leendő vásárlók arról, hogy a lakóingatlan hitelképessége száz százalékban garantálható.

A kínálati oldal növekedése és az áremelkedés mellett az újépítésű ingatlanok iránti kereslet is átalakulóban van. A vásárlói preferenciákban a Zöld Otthon Programtól függetlenül is egyre hangsúlyosabban jelenik meg a fenntarthatósággal kapcsolatos elköteleződés. A fenntartható otthon iránti igény nem csak a fiatal családosoknál, hanem az idősebb generációnál is megfigyelhető, hiszen ők az elmúlt 20-50 évben megtapasztalták már, hogy valójában mit is jelent a klímaváltozás, mekkora összeget lehet megspórolni a korszerű fűtési rendszerekkel, és mennyivel magasabb értéken lehet majd ezeket az ingatlanokat később értékesíteni a régebbi építésű lakásokkal, házakkal szemben.

A fenntarthatóság iránti igény a befektetői vásárlók körében is megjelent, hiszen egy jobb energetikai besorolású ingatlan magasabb áron adható bérbe. Bár a nulla energiaigény a CC-DD besoroláshoz képest lakások esetén várhatóan átlagosan közel 3-6 százalékkal, míg egy családi, vagy ikerház esetén 4-8 százalékkal is megemelheti az építési költségeket, hosszú távon az alacsonyabb fenntartási költségek miatt az egyszeri magasabb befektetés megtérül.

Változó preferenciák és stílusok

Magáncélú vásárlók esetén meg kell különböztetni a szükségből vásárlókat, akik a lehetőségeiknek és elvárásaiknak leginkább megfelelő ingatlant választják azért, hogy ne bérleti díjat kelljen fizetniük. Ebbe a csoportba tartoznak jellemzően a gyermekeknek vásárló szülők, illetve a Budapesten befektetési céllal vásárló vidéki vevők is. A másik vásárlói csoportba tartoznak azok, akik jelenlegi otthonuk helyett nagyobbat, szebbet, jobbat keresnek. Ennél a vásárlói körnél még mindig elmondható, hogy a vevők egy életérzést vásárolnak, a legnépszerűbbek az élhető, minimál stílusú otthonok. Ez az évek óta megfigyelhető elvárás alakult tovább a koronavírus járvány és a Zöld Otthon Program hatására, és megjelent az igény a saját zöldterület meglétére, valamint az otthoni iroda kialakításának lehetőségére.

Ennek következtében növekedett az agglomerációs területek népszerűsége, mivel itt egy belvárosi lakás árából egy nyugodt lakó- és munkakörnyezetet tudnak kialakítani. Változatlan a népszerűsége a penthouse jellegű ingatlanoknak is, azonban ezek a kifejezetten magas ár miatt jóval kisebb vásárlói réteget szólítanak meg, és jellemzően ezeket értékesítik legutoljára. A befektetési célú vásárlók esetében a legfőbb szempont változatlanul az optimális fajlagos ár elérése, vagyis az adott összegből a lehető legtöbb, illetve legnagyobb ingatlan vásárlása.

„A nagyobb beruházások esetén megfigyelhető törekvés, hogy úgy alakítsák ki a lakókörnyezetet, hogy minden, az ügyfél igényeinek kiszolgálásához szükséges infrastruktúrát a projekt területén belül biztosítsák. A kisebb projektek jellemzően az okosotthon funkciók és a megújuló energia bővülő használatával kompenzálják azt, hogy a térbeli lehetőségek korlátozottabbak. Az agglomerációban elérhető, jellemzően 4-8 lakásos beruházások specialitását elsősorban maga a zöldövezeti lokáció adja” – zárta gondolatait a szakértő.