Ábrán még ijesztőbb: konkrétan duplázódtak a magyar lakásárak

2010 és 2011 második negyedéve között a lakásárak és a bérleti díjak az EU-ban hasonló pályát követtek, 2011 közepe óta azonban ez teljesen megváltozott: míg a bérleti díjak 2021 első negyedévéig tartó időszakban folyamatosan emelkedtek, addig a lakásárak jelentősen ingadoztak - derült ki az Eurostat friss adataiból.

Kiderült, hogy 2011 második negyedéve és 2013 első negyedéve közötti erőteljes csökkenést követően a lakásárak 2013 és 2014 között többé-kevésbé stabilak maradtak. 2015 elején gyors emelkedés következett be, és azóta a lakásárak sokkal gyorsabb ütemben emelkednek, mint a bérleti díjak.

A legfrissebb, 2021 első negyedéves számítások alapján a növekedés folytatódott az EU-ban, így 2020 negyedik negyedévéhez képest a kiadó lakásokért 0,4, míg az eladókért 2,2 százalékkal kellett többet fizetni átlagosan. Több mint 10 éves összehasonlításban ez azt jelenti, hogy a bérleti díjak 15,3 száézalékkal, a lakásárak pedig 30,9 százalékkal emelkedtek.

2021 első negyedévét a 2010-es évhez hasonlítva az látható, hogy a lakásárak 23 tagállamban emelkedtek, négyben pedig csökkentek, a legnagyobb mértékben Észtországban (+126,8%) és Luxemburgban (+108,2%).

Ezzel pedig Magyarország visszacsúszott a harmadik helyre a hosszú távú drágulást tekintve, többek között az elmúlt egy évben végbement korrekció, stagnálás hatására. Fél évvel korábban ugyanis még az észt - akkor még 105%-os - emelkedést szorosan követi Magyarország 92,2%-kal, és csak ezután következik Luxemburg (90,5%) a 2010 és 2020 harmadik negyedéves számok alapján.

Mostanra a magyar lakásárak közel 100%-os emelkedésen vannak túl.

Volt olyan ország is, ahol csökkenés volt megfigyelhető, így például Görögországban (-28,1%), Olaszországban (-14,4%), Cipruson (-8,9%) és Spanyolországban (-4,8%).