Na ezért nem szabad tovább halogatni a lakásvásárlást

Az elmúlt körülbelül 4 évben jelentős mértékben drágultak meg hazánkban a lakások. Az MNB árindexe szerint 2014-től kezdődően közel 60 százalékkal emelkedtek az árak Magyarországon. Időközben azonban a hazai bérek is jelentősen bővültek. Ha az országos használt lakásokat jellemző átlagos négyzetméterárak alapján kiszámítjuk, hogy hány havi nettó jövedelem szükséges most egy négyzetméternyi lakás megvásárlásához illetve mennyire volt szükség korábban, akkor azt látjuk, hogy országos szinten nézve jelentősen romlott a lakásvásárlók helyzete az elmúlt években.

2013-ban még nem volt szükség teljesen 1 havi nettó jövedelemre ahhoz, hogy megvásárolhassuk egy lakás egy négyzetméterét, 2017-ben azonban már ennél többet kellett félre rakni. Ugyanakkor az is igaz, hogy az alkalmazásban állók havi nettó keresete az elmúlt évben jobban emelkedett a lakásáraknál, így 2017-ben jobb helyzetben voltak a lakásvásárlók, mint 2015 és 2016-ban.

Főként a Budapestiek szomorkodhatnak

A lakásárak változása ugyanakkor az ország különböző területei esetében jelentős eltéréseket mutat. A drágulásban toronymagasan Budapest vezetett, ahol az MNB indexe szerint megduplázódtak a lakásárak az elmúlt 4 évben. Ugyanakkor vidéken ennél lényegesen alacsonyabb mértékben emelkedtek a lakások árai. A jövedelmek bővülésében ezzel szemben ez a kettősség nem volt megfigyelhető, éppen ezért a lakásvásárlók helyzete 2013-hoz képest sem egyformán változott a fővárosban és vidéken.

A KSH használt lakásokat jellemző átlagos négyzetméterárai és az alkalmazottak havi nettó bére alapján Budapesten jelentősen rosszabb helyzetben vannak valóban a 4 évvel korábbihoz képest, akik 2017-ben szerettek volna lakást vásárolni. 2013-ban még csupán kevesebb, mint 1,2 havi nettó bérre volt szükség egy lakás 1 négyzetméterének megvásárlásához, 2017-ben ezzel szemben már több mint 1,65 havira. A többi régió többségében azonban a 2013-as szintnél nincsenek rosszabb helyzetben a lakásvásárlók, sőt Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon inkább számottevően javult is a helyzetük a számok alapján. Vagyis kevesebb hónapnyi jövedelmet kellett félre tenni a lakásvásárláshoz, mint 4 évvel korábban.

Mi van a számok mögött?

Hozzá kell azonban tenni, hogy az emelkedő bérekben szerep játszhat a fehéredés is, a növekvő mininálbér miatt magasabb lehet a bejelentett bérek összege, ugyanakkor ez nem jelentett sokak számára valódi jövedelembővülést. Mindezzel együtt azt mondhatjuk, hogy vidéken jelentősen jobb volt a lakásvásárlók helyzete 2017-ben, mint a fővárosban, és a mélyponthoz képest nem romlottak jelentősen a lakáshoz jutási esélyek.

Szintén meg kell jegyezni, hogy a lakásárak jövedelmekhez való viszonya csupán egy eleme a lakáshozjutási esélyek megállapításának. A kedvezőbb hitelkondíciók például szintén jelentős könnyebbséget jelentenek a vásárlók számára, ahogy a munkaerőpiaci feltételek javulása is.