Súlyos tízezreket költünk el, mégis az utcákat fűtjük

Magyarországon a lakossági épületek nagy része energiahatékonysági szempontból elavult, a háztartások rezsijük 75 százalékát költik a lakások fűtésére, ami az októberben kezdődő fűtési szezonnal ismét égető kérdéssé válik a családok számára.

A felmérésben résztvevők 69 száazléka tudta, hogy ha energiahatékonysági szempontból korszerű házban élünk, az azt jelenti, hogy ugyanolyan komfortérzet és életmód mellett fogyasztunk kevesebbet, a lakosság harmada azonban nem tudta definiálni a fogalmat: 20 száazlék tévesen úgy vélte, a kevesebb víz, villany, gáz használata áll a fogalom mögött, 11 százalék pedig a megújuló energiaforrások használatára asszociált az energiahatékonyság kapcsán.

12 százalékuk esetében viszont ez a kiadás a 45-50 ezer forintot is elérte vagy meghaladta. A most induló fűtési szezonban is ehhez hasonló nagyságrendek várhatók, a meleg jelentős része azonban a falakon, nyílászárókon távozik majd.

A felmérés eredményei szerint a lakosság 72 százaléka elviekben tudja, hogy az energetikai felújítások javasolt sorrendje nyílászáró csere, hőszigetelés, gépészeti felújítás, 86 százaléka pedig tisztában van azzal, hogy hőszigeteléssel akár 50 százalékkal is kevesebb energiát használhatunk, ami megfelelő gépészet mellett ugyanilyen arányban csökkenti fűtési költségeinket. 94 százalék azt is tudja, hogy ha házunk megfelelően hőszigetelt, akkor áramszámlánk is csökken, hiszen a kisebb hőingadozás miatt kevesebbszer kapcsol be a kazán, ráadásul nyáron is kevesebbet kell költeni otthonunk hűtésére.

Ennek ellenére a felmérésben részt vevők 58 százalék még mindig olyan otthonban él, amelynek nem hőszigetelt a homlokzata, 10-ből mindössze 3 ember házának szigetelt a tetőtere és csak a lakosság negyede gondolja úgy, hogy otthona energiahatékony.

- mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.

Pedig a legnagyobb energia-megtakarítási lehetőséget éppen a rossz műszaki állapotban lévő lakásállomány felújítása jelenti, amelyek energiapazarlása a fűtési szezon indulásával válik ismét húsbavágóan érezhetővé a családoknak - tette hozzá.

Önerő, hitel vagy támogatás?

A felmérés szerint azok, akik bele kívánnak vágni valamilyen energiahatékonysági korszerűsítésbe, legnagyobb része, 37 száazléka hőszigetelést tervez, 32 százalék nyílászáró-, 14 százalék pedig kazáncserét. A válaszadók 69 százaléka kizárólag saját pénzből lenne kénytelen megvalósítani a fejlesztéseket, hitelhez a családok mindössze 10 százalék akar vagy tud folyamodni, igénybe vehető támogatásra 21 százalékuk számít.

- mondta Aszódy Tamás.

A lakossági ingatlanok energiahatékonysági korszerűsítésének sürgető igényét az idén augusztusban kiírt és pár óra alatt kimerült Otthon Melege pályázat is jelzi. A Knauf Insulation szakértői szerint ezen pályázatok bővítésével is segíteni lehet azt, hogy a lakossági fűtésköltség valóban az otthonok és ne az utca melegét növeljék.