Orbán bejelentette: népszavazást írnak ki a betelepítési kvótáról

A február 24-én a kormány által az NVB-nek benyújtott kérdés a következő:

Nem akarod megvárni a tényleges népszavazást? A fenti kérdésre EZEN AZ OLDALON már most válaszolhatsz!

Orbán: Népszavazásról döntöttünk

Döntést hozott a kormány a kötelező betelepítési kvóták ügyében indítandó népszavazásról, jelentette be szerda délután a miniszterelnök. Erre az Alaptörvény lehetőséget ad, ezt fel is olvasta:

A kormány szerint a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntést a magyar parlamenttől elvenni nem lehet, arról a magyar parlamenten kívül senki más nem dönthet. Nem árulok zsákbamacskát - mondja Orbán -, hiszen a parlament elutasítja azt. Ezzel szerinte kiáll az ország függetlensége mellett.

"Nem hozhatunk az emberek feje fölött, az európai emberek akarata ellenére az életüket súlyosan megváltoztató, a jövő nemzedékek életét is megváltoztató döntéseket" - mondta Orbán. Márpedig a kvóta átrajzolná Európa kulturális és vallási arculatát. Erre pedig sem Brüsszelnek, nem semmilyen európai testületnek nincs felhatalmazása.

- folytatta. Szerinte "visszaélés a hatalommal" a kvóta bevezetése, ezért kérdezik meg az embereket, fejezi be indoklását a kormányfő.

Orbán annyit reagált az NVI-s balhéra, hogy meg kell változtatni a törvényt

A miniszterelnököt kizárólag három médium kérdezhette: a köztévé, az Andy Vajna által megvásárolt TV2, illetve az immár Matolcsy György rokonának érdekeltségébe tartozó Origo.

A köztévé riportere arról kérdezett, milyen következménye lesz az európai politikára egy "nem" döntésnek. Orbán szerint ez másodlagos kérdés. A fundamentális kérdés az, dönthetnek-e a magyarok arról, kikkel éljünk, kikkel ne éljünk együtt. "Hogyan lehetnének a magyar állampolgárok hűségesek a saját államukhoz, a legfontosabb döntésekben más dönt helyettük?" - teszi fel a kérdést. Orbán végül válaszol a kérdésre: szerinte Európában a "szabad nemzetek szövetségét" erősíti a döntés, akárcsak a brit EU-ügyi népszavazás.

A TV2 riportere ezután a tegnapi eseményekről, az NVI-nél történtekről kérdez, illetve arról, hogy kezdeményezi-e a népszavazási törvény megváltoztatását a kormány.

"Semmiképpen nem kevernénk össze a szezont a fazonnal" - válaszol Orbán. Szerinte most, vagyis a kvótaügyi népszavazás bejelentésével "a legfontosabb kérdésről van szó", ami "nem említhető egy lapon semmilyen életmódról szóló kérdéssel" (vagyis a vasárnapi zárva tartásról szólóval), ezért nem vonható össze a két téma.

"Nem először alakul ki ilyen helyzet a választási irodánál népszavazás kezdeményezésekor" folytatja Orbán, "ezek méltatlan helyzetek", teszi hozzá, a konkrét eseményekről azonban nem beszél a miniszterelnök. Szerinte ha a parlament a "tisztelet kultúrájának megteremtését" tekinti feladatának, nem szabad, hogy jóhiszemű, állampolgári jogaikkal élni akaró polgárokkal méltatlan helyzet történjen. Márpedig tegnap ez történt.

"Kénytelenek vagyunk azt a következtetést levonni, hogy a vonatkozó jogszabályok nem jók" - folytatja Orbán, és azt kéri, hogy az NVI vagy az NVB "elemezze ezt a helyzetet, nézzen szembe fenntarthatatlanságával és tegyen javaslatot arra, hogy megváltoztassák" a jelenlegi szabályozást, ami szerinte a méltányos, fair körülményeket nem biztosítja.

Orbán ezért kijelentette, hogy a választási bizottságot és rajtuk keresztül a többi pártot kéri a jogszabályok megváltoztatására.

Az utolsó kérdés az origóé. Azt kérdezik, ha nem lesz sikeres a népszavazás, nem lesznek elegen, lemond-e a kormány. "Olyan kérdést tett fel, amit nem vitattunk meg" - mosolyog Orbán, és vége a sajtótájékoztatónak.

Leghamarabb ősszel lehet majd szavazni

A népszavazási kérdés forgatókönyve a következő lesz:

• 30 napon belül az NVB tárgyalja a kormány beadványát.

• Ha befogadják, ezt a döntést utána meg lehet támadni a Kúrián, a Kúria 90 napon belül dönt.

• A nagy különbség, hogy mivel ezt a kérdést a kormány nyújtotta be, nem lesz aláírásgyűjtés, a Kúria (helyben hagyó) döntésével az NVB döntése azonnal jogerőssé válik, és megy a parlament elé.

• A parlament szavaz, és ha a kérdés átmegy, a köztársasági elnök kitűzi a népszavazás időpontját, így azt leghamarabb ősszel tarthatják meg (ha minden jogi lehetőséget kimerítenek, és nem nyár közepén írják ki.)