Vajon miből fedezi a kormány az ingyenmilliókat?

Már közel két hete bejelentette a kormány az új otthonteremtési támogatást, azonban azóta is számos nyitott kérdés maradt. Ezek közül a legfontosabb, hogy mekkora lehetséges igénybevétellel számol a kormány és ennek mekkora költségvetési vonzata lehet. Az illetékes Nemzetgazdasági Minisztérium részéről érkező nyilatkozatok alapján ilyen számítások még nem készültek. Hornung Ágnes, az NGM pénzügyekért felelős államtitkára szerint jelenleg is vizsgálják a fedezet lehetőségeit.

Milliárdokkal dobálózunk

Lázár János december 16-án jelentette be, hogy a kormány kibővíti a családi otthonteremtési kedvezményt, a háromgyerekesek például 10 millió forint állami támogatáshoz juthatnak, valamint további 10 millió forintos hitelhez 25 éves futamidőre, maximum 3 százalékos kamat mellett. A bejelentéskor nem részletezte a miniszter, hogy mikortól lépne életbe az új intézkedés, de a hírek szerint már a napokban megjelennek a részletek.

12. 16. Itt a bejelentés: kibővítik a CSOK-ot

12. 17. Mindenki ezt kérdezi: íme a CSOK részletei

12. 18. 10+10 millió: heteken belül kérhetjük az ingyenpénzt

12. 19. Újabb feltételhez köti az állam az ingyenmilliókat

12. 21. Így kaszálhatsz 10 helyett 24 milliót Orbán új CSOK-jával

12. 23. Kemény feltételek kellenek a 10 + 10 millióhoz

Azonban a legfontosabb kérdésekre még mindig nem tudjuk a választ. Nevezetesen, hogy a kormány milyen igénybevétellel számol és hogy az új intézkedésnek milyen költségvetési vonzatai lesznek a kiadási oldalon. Vagyis a háttérszámításokat nem ismerjük és az eddigi kormányzati nyilatkozatok alapján nincsenek is, egyelőre. Ez pedig megint sokat elárul a gazdaságpolitikai intézkedések megalapozottságáról.

Nincs válasz

Az elmúlt napokban több kormányzati szereplő is nyilatkozott az új intézkedés hatásairól, ezek azonban nem sok érdemi információt tartalmaztak a költségvetés oldaláról.

Hornung Ágnes, az NGM pénzügyekért felelős államtitkára a Magyar Idők hétfői számában megjelent interjúban például így fogalmazott a CSOK kibővítésének és a lakásáfa csökkentésének hatásaival kapcsolatban:

Hozzátette: még nehéz megítélni, de bízunk benne, hogy ez a ráfordítás bizonyos időn belül, akár rövid távon megtérül, ezt követően pedig majd bevétel származik belőle. Ezt követően részletezte, hogy 5000 új lakás építése nagyjából 100-120 milliárd forint beruházást jelent, amely a GDP-ben megjelenítve 0,2 százalékponttal magasabb növekedést eredményezhet, valamint 5-7 ezer munkahelyet generál.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az MTI-nek adott, szintén hétfőn megjelent interjújában pedig azt hangoztatta, hogy a CSOK bővítése és a lakásáfa csökkentése népszerűvé teszi az új lakások építését, majd hozzátette:

Balog Zoltán emberi erőforrások miniszter pedig múlt pénteken nyilatkozta, hogy a CSOK kibővítése unikális dolog lesz az egész világon és becslése szerint ez több százezer családot érhet el.

Mennyi? De mi mennyi?

A 2016-os költségvetést a parlament már idén nyáron kőbe véste. Vagyis a CSOK esetleges jövő évi kiterjesztése miatt át kellene írni a számokat. Bár az idei költségvetési folyamatok kedvezőbb alakulása miatt akár mozgástér is lehet az elfogadott jövő évi költségvetésben, kérdéses, mennyit bírna el a büdzsé az új kiadásokból.

A kibővített otthonteremtés esetén fokozatos felfutással lehet majd számolni (várhatóan az első 1-2 évben lesz jelentős az igénybevétel), de ha abból indulunk ki, amit Balog Zoltán említette, akkor például százezer család igénye esetén csak az állami támogatás összege 1000 milliárd forint lehet. Ez az összeg jól érzékelteti, hogy mekkora léptékű intézkedésről lehet szó. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az új támogatást csak újépítésű ingatlanoknál lehet felhasználni a hírek szerint, ez pedig fontos szűkítő tényező a kínálati oldalról.