Bár az idei évtől jó pár ponton "szigorodtak" az épület-energetikai tanúsítványra vonatkozó előírások, a legfontosabb módosítások ezúttal is kimaradtak az Európai Unió által meghatározott irányelvek magyarításából. Vélemény
Mint ismert, 2013 januárjától szigorodtak az épület-energetikai tanúsítványok egyes szabályai, illetve új előírások is megjelentek a rendelkezésben. A rendelet új előírásai a következők:
- Az épület, vagy önálló rendeltetési egység eladásra, kiadásra való meghirdetésekor meg kell jelölni az energetikai besorolást, amennyiben a tanúsítvány rendelkezésre áll!
- Az ingatlan-adásvételi, illetve bérleti szerződésekben meg kell jelölni a tanúsítvány azonosító kódját, és a vevő/bérlő nyilatkozatát arról, hogy a tanúsítványt átvette.
- A tanúsítványok kötelező eleme lett a felújítási javaslat, kivéve, ha nem lehet költséghatékony felújítást végezni;
- A tanúsítványokról központi nyilvántartás készül és lesz minőség-ellenőrzés is.
- Már az 500 és 1000 m2 közötti hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén is kell tanúsítványt készíteni (eddig csak 1000 m2 felett volt kötelező).
Talán az egyik legfontosabb változás lehetne, hogy az idei évtől az épület, vagy önálló rendeltetési egység eladásra, kiadásra való meghirdetésekor meg kell jelölni az energetikai besorolást, ugyanakkor a módosítás azt is rögzíti, hogy csak abban az esetben, ha a tanúsítvány rendelkezésre áll! Ez az aprócska kitétel ugyanis teljesen értelmetlenné teszi a módosítást. Az objektív összehasonlítást ugyanis semmiképp sem mozdítja elő az, hogy a közvetítőket nem kötelezték arra, hogy utasítsák vissza a tanúsítvány nélküli ingatlanokra vonatkozó megbízásokat. Az okmányok beszerzése így többnyire az adásvételi folyamat legvégére, vagyis a szerződéskötésre tolódik. Arról nem is beszélve, ha rendelkezésre is áll a tanúsítvány, nincs az a szerv, amely ellenőrizné, hogy az fel van-e tüntetve a hirdetésekben is. Sőt, a szigorítás hiányában a közvetítők ajánlataiban sem jelenhet meg, mint akciós tétel az energetikai tanúsítvány, hiszen jelen állás szerint főként az eladó érdeke, hogy elkészüljön az okirat a szerződéskötésre. Míg ellenkező esetben a piaci verseny ösztönözné a hálózatokat a lakászöldkártya költségeinek átvállalására. Pedig a legnagyobb hazai közvetítőhálózatok rendszere már felkészült az átállásra.
Egy másik kérdéses elem a módosítások közt, hogy a tanúsítványokról központi nyilvántartás készül. A központi nyilvántartás ugyanis korántsem nevezhető újdonságnak. Új építésű ingatlanok esetében ugyanis már 2009 óta kötelező az okmányok feltöltése a központi adatbázisba, melyet minisztériumi megbízásból a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. üzemeltet. Korábbi vizsgálódásunk szerint ugyanakkor az adatszolgáltatási hajlandóság igen alacsony. A vonatkozó kormányrendelet ugyanis csak az adatok beküldését írja elő, arról nem rendelkezik, hogy ennek elmulasztása bármilyen szankcióval járna. Így tehát továbbra is csak a kötelezettek belátásán múlik majd, milyen mértékben javul a transzparencia, s mekkora lépésekkel haladhatunk az EU által is megfogalmazott elvárások felé.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Bemutatták a speciális, hadseregeknek szánt robotkutyát
- Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése
- Megtámadták a Párbeszéd három aláírásgyűjtő standját, feljelentést tettek
- Közel 40 méterrel szárnyalta túl a síugrás világcsúcsát az olimpiai bajnok
- Sokaknak zsebbe nyúlós lett a felsőoktatás - számok
- Újabb kellemetlenség egy forgalmas vasúti szakaszon