Szlovénia: a mediterrán partvidék és a havas hegycsúcsok otthona

Szlovénia térképe

Ljubjanai látkép

A főváros után a tengerparti régió (Primorska) és a hegyvidéki területek (Gorenjska) a legkeresettebb. Mindkét célpont közkedvelt a turisták körében, Bled és Bohinj a hegyekben, Piran és Portoroz a tengerparton található turista-központ. Mindkét tájegység kedvező lehetőségeket kínál a biztosan bérbe adható ingatlanjaival, továbbá egy óra autózással elérhető a főváros is.

A Bled-tó

A területek között azonban jelentős kulturális és főleg éghajlati különbségek vannak. A hegyvidék a sí-turizmus elsődleges célpontja, rengeteg itt a hó és hidegek a telek. A tengerpart ehhez képest egy egészen más világ, a mediterrán éghajlatával és nyaralási lehetőségekkel. A szlovén emberekről általában elmondható, hogy vendégszeretők, de a hegyvidéken élők kicsit zárkózottabbak.

Az ország északi-keleti részén az ingatlanárak jóval alacsonyabbak (Stajerska, Pomurje, Dolenjska, Notranjska). A főváros utáni két legnagyobb város Maribor és Celje kivételével, a keleti régióban sokkal kisebb a kereslet a lakásvásárlás és bérbeadás piacán egyaránt. Ebben az országrészben egy adásvétel az alacsony ár mellett más előnyökkel is jár. Nincs akkora rohanás, mint a fővárosban, kevesebb a stressz, igaz a turisták száma alacsonyabb, de az itt élő emberek barátságosabbak.

A 2004-es uniós csatlakozással a szlovén ingatlanpiac teljesen nyitott lett az uniós tagországok állampolgárai és a nagybefektetők számára is. Szlovéniában 2007. január 1-én a volt szocialista országok közül először vezették be az eurót. A nem EU-s állampolgárok is vásárolhatnak ingatlant az országban, de csak befektetési céllal és külön minisztériumi engedély is szükséges hozzá.

A csatlakozás után már az első évben több, mint 500 ingatlant vásároltak uniós állampolgárok a szlovén adóhivatal adatai alapján. A jelentés szerint ezeknek az ingatlanoknak a többsége a tengerparton, illetve az északi régióban található. 2006-ban már 740 ház talált külföldi gazdára, ezek fele brit volt, de szép számban voltak olasz, osztrák, német, ír és spanyol vásárlók is. A tengerparton elsősorban az apartmanokat és lakásokat keresik, az északi régióban viszont inkább a családi házak és a régi épületek a népszerűek.

Az árak - a szóbeli információk alapján - gyorsan, évente 10-20 %-kal emelkedtek, itt fontos kihangsúlyozni, hogy a szlovének nem vezetnek hivatalos statisztikákat az árak alakulásáról. A fővárosban az árak már elérik a 3000 eurót (765 ezer forintot) négyzetméterenként, a vidéki területeken viszont ennél olcsóbban lehet lakást vásárolni.

A fővárosban a bérleti díjakból 4,8-7 % közötti hozamot lehet elérni. Az ingatlanárakra jellemző, hogy egy négyzetméternyi lakás 2000-3750 euróba (500-950 ezer forintba) kerül, ugyanakkor havonta akár 600 euróért (150 ezer forintért) is ki lehet adni egy 40 négyzetméteres lakást. Egy nagy alapterületű, 300 négyzetméteres ház bérleti díja havonta pedig elérheti a 3400 eurót (870 ezer forintot).

A külvárosi részeken az alacsonyabb (380-400 ezer forintos) négyzetméteráraknak köszönhetően magasabb, 5,8-7,5 %-os megtérülésre lehet számítani. Az ingatlaneladásból származó jövedelem után 20 %-os adót kell fizetni, ötévente öt százalékponttal csökken az adó mértéke. A bérbeadásból származó bevételeket 15 %-os adókulcs terheli.