Kezdhetnek félni a jövő nyugdíjasai?

A nyugdíjas évekre való felkészültség alacsony szintje változatlanul globális probléma, és a vizsgált országokban tavalyhoz képest kissé romlott is az ezt tükröző index értéke - állapítja meg a 2013-as AEGON Nyugdíj-Felkészültségi Kutatás. Ezt jól alátámasztja, hogy azokban az országokban, ahol a kutatást már tavaly is elvégezték, kivétel nélkül csökkent a nyugdíjas évekre való felkészültséget tükröző index értéke.

A kilátásokat illetően a megkérdezettek változatlanul pesszimistának mutatkoznak. A válaszadók 64 százaléka szerint a jövő nyugdíjas generációjának sokkal nehezebb dolga lesz, mint a mostaninak, és csak 9 százalék számít arra, hogy a mostani nyugdíjasokéhoz képest javul majd a helyzet. Az átlagnál is rosszabb e téren a helyzet Magyarországon és Franciaországban: itt a válaszadók négyötöde vélekedett úgy, hogy a jövő generációinak nehezebb dolga lesz, és hazánkban mindössze két százalékot tesz ki azok aránya, akik a helyzet javulását várják.

Többségben vannak azok is, akik azzal számolnak, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozniuk kell annak érdekében, hogy elérjék a kívánt jövedelmi szintet. Az aktív évek kitolása ugyanakkor - bár kétségkívül egy jó választ jelent a problémára - sokszor ütközik akadályokba. A felmérés szerint a már nyugdíjas válaszadók fele hamarabb volt kénytelen visszavonulni a tervezettnél, jelentős részben egészségi állapota, illetve a munkaviszonyának megszüntetése miatt.

Komoly gondok vannak a nyugdíjjal kapcsolatos ismeretekkel is: a válaszadók 39 százaléka például nincsen tisztában azzal, hogy el tudja-e érni majd nyugdíjcéljait a jelenlegi megtakarítási szint mellett, és csak 9 százalék állítja magáról, hogy pénzügyi értelemben nagyon felkészültnek tekinti magát a nyugdíjas éveire. Szintén aggasztó, hogy a százból mindössze kilenc válaszadó rendelkezik számításokkal a nyugdíjas éveivel kapcsolatban, és ötödüknek van valamilyen terve arra az esetre, ha váratlanul kiesne a munkából.