Meglepő adatot mértek az EU-s országokról: ebben is Magyarország az egyik leggyengébb

Az idei általános egyetemi felvételi eljárásban a jelentkezők negyede volt 30 év feletti, vagyis olyanok, akik munka mellett ülnek be az előadótermekbe a felvi.hu közleménye szerint. A 30 év feletti jelentkezők aránya nagyjából megegyezik az egy évvel korábbival, amikor a 27 éves vagy idősebb jelentkezők aránya összesen 31 százalék volt. A tavalyi évben a 27 éves vagy idősebb, sikeresen felvételizők aránya 28 százalék volt az összes felvett hallgatóhoz viszonyítva.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2024/2025-ös tanévben 329 ezren folytattak tanulmányokat a hazai egyetemeken. Az Eurostudent elemzése alapján a magyarországi egyetemeken összességében 15,7 százalék volt a 30 éves vagy idősebb hallgatók aránya, többségük levelező, esti vagy távoktatási munkarendben tanult, és csak 3,3 százalékuk vett részt nappali képzéseken. A 2024/2025-ös tanévben 107 ezren tanultak nem nappali rendszerű munkarendben, ami 11 ezer fővel több, mint az előző tanévben.

Bár a felsőoktatásban valamelyest többen tanulnak munka mellett az egy évvel korábbihoz képest, a sikeres vizsgáig már kevesebben jutottak el. A nem nappali képzésben résztvevő egyetemi hallgatók közül 14,8 ezren szereztek végzettséget 2024-ben, míg 2023-ban 19,2 ezren. A felnőttoktatásban érettségizők száma is csökkent: 2024-ben 6,1 ezer tanuló szerzett érettségit, szemben a 2023-as 8,2 ezerrel. Ugyanakkor a szakképzésben tavaly 10 ezerrel több szakmai vizsgát tettek le a felnőttoktatásban tanulók, mint az előző évben.

Az általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők körében különösen alacsony a tanulási hajlandóság: a KSH szerint 2024-ben majdnem 70 ezren éltek Magyarországon, akiknek általános iskolai végzettségük sem volt, a felnőttoktatás keretében pedig csak 744-en fejezték be sikeresen a 8. évfolyamot.

Az egész életen át tartó tanulás tekintetében Magyarország jelentősen elmarad az EU átlagától. Míg hazánkban a 25-64 éves korosztály 9,6 százaléka vett részt valamilyen oktatásban vagy képzésben 2023-ban, addig az uniós átlag 12,8 százalék volt. A részvételi arány Svédországban volt a legmagasabb (38,8 százalék), Bulgáriában pedig a legalacsonyabb (1,4 százalék). A folyamatos tanulás azért is lenne fontos, mert a fejlett piacgazdaságokban a technológiai fejlődés szükségessé teszi a rendszeres továbbképzést és a gazdasági szerkezet átalakulásával járó szakmaváltást.