Minden huszadik magyar elsősnek évet kell ismételnie: ez állhat a háttérben

A 6 éves kortól kötelező beiskolázásnak is megvan az „eredménye” a Népszava közlése szerint: az elsősök körében buktak a legtöbben. A KSH is elismeri, hogy a 6 évesek kötelező beiskolázásának nagy szerepe van abban, hogy az elsősök száma mintegy 102 ezerre emelkedett a 2019-es 91 ezerről. Szakértők arra figyelmeztettek, az intézkedés miatt sok kisgyermek éretlenül kerülhet be az iskolába. Az évismétlők aránya az első évfolyamon volt a legmagasabb (4,6 százalék), míg a többi évfolyamon 1-2 százalék vagy ennél is kevesebb.

A tanulók száma 1,8 millió volt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben a 2021/2022-es tanévben, ami 12 százalékos csökkenés 2010 óta. Az óvodai férőhelyek száma mintegy ezerrel bővült 2010-hez viszonyítva, 387 ezerre, miközben a kihasználtság csökkent 82 gyermek jutott száz óvodai férőhelyre. A települések 69 százalékában volt csak a gyermekeknek közvetlen hozzáférése az óvodai neveléshez. A 6 éves óvodások aránya pedig a 2019-es 63,7 százalékról 50,6 százalékra csökkent a tavalyi tanévre. Az elsősök száma mintegy 102 ezerre emelkedett a 2019-es 91 ezerről.

Tovább emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI-s) tanulók száma is, a 2021/2022-es tanévben 97,3 ezren voltak, míg egy évvel korábban 92,8 ezren. Az általános iskolásoknak összességében 8,1 százaléka volt SNI-s; míg az első évfolyamon 6,5 százalék volt az arányuk, a nyolcadik évfolyamra már megközelítette a 10 százalékot:

EZ IS ÉRDEKELHET

Több, mint 100 000 gyermek így kezdi az iskolát szeptemberben: alig jut rájuk pedagógus

1 szakemberre jut 243 sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek hazánkban.

A korai iskolaelhagyók (a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező 18-24 évesek) aránya alig változott az utóbbi évben: 2020-ban 12,1 százalék volt, 2021-ben 12 százalék. Az Európai Unióban a magyarországi az ötödik legmagasabb arány. A végzettség nélküli iskolaelhagyásban nagy szerepet játszik a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók arányának alakulása: a 2021/2022-es tanév első félévben arányuk összességében 8 százalék volt, de nagyok a területi különbségek: míg a fővárosban 4 százalék alatti volt a mutató mértéke, addig Nógrád megyében elérte a 17 százalékot. A lemorzsolódás a roma fiatalok körében különösen magas, 2021-ben 60,8 százalék volt - írja a lap.

2010 és 2021 között több mint két és félszeresére, 8 százalékról 21,1 százalékra nőtt az egyházi, felekezeti középiskolák aránya. Az egyházak által fenntartott gimnáziumi feladatellátási helyek aránya 13,9 százalékól 29,5 százalékra nőtt 2021-re, a szakképző intézményeké pedig 5,1 százalékról 15,7 százalékra. Az állami gimnáziumokba járó diákok száma tovább csökkent, arányuk 62 százalék volt, az egyházi gimnáziumokba járóké viszont 27 százalék fölé nőtt. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Rengeteg családnak járhat akár 40 ezer forint beiskolázási támogatás: az élelmesek így csinálják

A támogatást igénybe vevő tagok körében a tavalyi év során átlagosan 100 ezer forint felett volt a költések összege ilyen célra.

Hamarosan kezdődik az iskola

Még két hét van a nyáriszünetből, így nem csoda, ha sokan elkezdtek már készülni az iskolakezdésre. Az elmúlt időszakban a pedagógushiány határozta meg az oktatásról szóló híreket, ami szintén aggodalommal töltheti el a szülőket. A Pénzcentrum kutatása alkalmat ad arra, hogy kiderüljön, hogyan készülnek a magyarok az iskolakezdésre, mennyit költenek rá, mit gondolnak az iskolai digitalizációról, mi a véleményük az oktatás és az iskolai étkeztetés minőségéről, hogy állnak a 9 órai iskolakezdés kérdéséhez.