Kiderült, a magyar idősek fele ennél kevesebb nyugdíjat kap havonta: hogyan tudnak megélni?

A KSH legfrissebb adatai szerint 2025 januárjában az átlagos öregségi nyugdíj összege 242 327 forintot tett ki, míg a mediánnyugdíj ennél alacsonyabb, 214 215 forint volt. Az év eleji adat azért különleges, mert jellemzően ebben már megjelenik az éves tervezett nyugdíjemelés összege is.

Felmerülhet a kérdés, hogyan lehetséges, hogy miközben a nyugdíjak januárban 3,2 százalékkal növekedtek – hiszen ezt előre bejelentik -, az átlagnyugdíj ennél is nagyobb mértékben emelkedett, elérve a 3,37 százalékot. A magyarázat egyszerűbb, mint elsőre tűnik.

Ha valakinek 2024 decemberében 240 ezer forint volt a nyugdíja, akkor januártól ez pontosan 3,2 százalékkal nőtt, vagyis 247 680 forintra emelkedett. Az átlagnyugdíj kiszámításánál azonban egy másik tényező is szerepet játszik, ez pedig a cserélődési hatás. A nyugdíjasok köre folyamatosan változik: folyamatosan új nyugdíjasok lépnek be a rendszerbe – például azért, mert elérték a nyugdíjkorhatárt -, miközben sajnos egyes idősek meghalnak, ezálzal kilépnek a rendszerből. Az új nyugdíjasok általában magasabb kezdőnyugdíjat kapnak, mint azok, akik már hosszú évek óta nyugdíjban vannak. Ez a különbség pedig felfelé húzza az átlagnyugdíj értékét. 

Hogyan alakulnak a nyugdíjak a bérekhez képest?

A nyugdíjak évek óta egyre jobban leszakadnak a bérektől, ennek oka a nyugdíjrendszer felépítésében keresendő. Mivel a nyugdíjemeléseket kizárólag a várható inflációhoz igazítják, a bérek gyorsabb növekedése miatt folyamatosan nő a különbség az átlagbér és az átlagnyugdíj között. Míg a bérek emelkedését a gazdasági folyamatok is hajtják, a nyugdíjak ettől függetlenül változnak, így a nyugdíjasok egyre nehezebben tudják tartani a lépést az aktív keresőkkel.

Bár a nyugdíjakat az inflációhoz igazítják, ez egy fogyasztói kosár alapján történik, amelyben a termékek és szolgáltatások eltérő szerepet játszanak. Különösen a szolgáltatások drágulása jelent kihívást a nyugdíjasoknak, mivel ezek ára nagymértékben függ a munkaerőköltségektől.

Emellett az is nehéz helyzetet okoz számukra, hogy az alapvető élelmiszerek ára az elmúlt időszakban az inflációt meghaladó mértékben emelkedett. Márpedig az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező réteg – ide tartoznak a nyugdíjasok is – számára az élelmiszerek drágulása komoly gondot okozhat. Nem véletlenül merült fel újra az élelmiszereknél az árstop. Illetve a gyümölcs, zöldség és tej esetében az időseknek az áfa visszatérítése egy összeghatárig.

Mit jelent a januári infláció a nyugdíjakra nézve?

A januári öregségi átlagnyugdíj 242 327 forint volt. Ez a januári átlag, de az idősek éves beételének egy hónapra jutó része ennél valamivel magasabb, hiszen ők 13 nyugdíjat kapnak. Ha ezzel korrigáljuk, akkor a januári adat fényében az éves bevétel egy hónapra jutó része már 261 438 forint lenne.

Illetve érkezhetnek még más korrekciók is, például az infláciü miatt. Az 5,5 százalékos januári infláció fényében alacsonynak tűnhet a 3,2 százalékos nyugdíjemelés. Elképzelhető, hogy 2025-ben a vártnál magasabb infláció alakul ki, ami csökkentené a nyugdíjak reálértékét.

Szerencsére ez csak átmeneti, mivel novemberben nyugdíjkorrekcióra kerül sor, ha a tényleges infláció meghaladja az év eleji előrejelzéseket. Ebben az esetben a nyugdíjasok visszamenőleg is megkapják a szükséges emelést, hogy reálértéken ne kerüljenek rosszabb helyzetbe. A Bankmonitor szakértői szerint a jelenlegi gazdasági kilátások alapján korrekcióra idén szükség lesz.